Az Európai Uniónak vissza kell szereznie stratégiai cselekvőképességét, meg kell erősítenie védelmét, fel kell gyorsítania a bővítést, és globális partnerségeket kell építenie – hangsúlyozta Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a Müncheni Biztonsági Konferencia zárónapján mondott beszédében.

Kallas határozottan visszautasította az Európa „civilizációs hanyatlásáról” szóló amerikai bírálatokat. Mint fogalmazott: Európa nem „woke és dekadens”, hanem továbbra is vonzó politikai és gazdasági közösség, amelyhez a világ számos pontján csatlakozni kívánnának. Példaként említette, hogy felmérések szerint a kanadaiak mintegy 40 százaléka érdeklődik az EU-tagság iránt.

A főképviselő három stratégiai prioritást jelölt meg.

Az első az európai védelem megerősítése, amelynek kiindulópontjában Ukrajna támogatása áll. Kallas szerint Oroszország nemcsak katonai, hanem kibertámadásokkal, dezinformációval, energetikai nyomásgyakorlással és infrastruktúra-elleni szabotázsakciókkal is fenyegeti Európát.

Kaja Kallas bejelentette, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnökkel közösen dolgozik egy, a katonai, gazdasági és társadalmi ellenálló képességet egyaránt felölelő új átfogó európai biztonsági stratégián.

Kallas szerint Oroszország nem szuperhatalom, gazdasága meggyengült, és a háborúban elért eredményei nincsenek arányban az elszenvedett veszteségekkel. A legnagyobb veszélyt abban látja, hogy Oroszország a tárgyalóasztalnál próbálna meg többet elérni, mint a harctéren. „Tartós béke csak akkor lehetséges, ha Moszkva érdemi engedményeket tesz” – szögezte le Kallas –, „beleértve a háborús károk megtérítését, az elhurcolt ukrán gyermekek visszatérését és a háborús bűnök elszámoltatását”.

A második prioritásként az európai szomszédság stabilizálását jelölte meg, keleti és déli irányban egyaránt. Kallas szerint az EU bővítése jelenti „az orosz imperializmus ellenszerét”. Ugyanakkor a konferencián tartott panelbeszélgetésen jelezte: az uniós tagállamok jelenleg nem állnak készen arra, hogy konkrét csatlakozási dátumot adjanak Ukrajna számára, jóllehet Kijev ezt biztonsági garanciaként szorgalmazza. Kallas hangsúlyozta: a csatlakozás továbbra is eredményekhez kötött folyamat, amelyhez jelentős reformokra lesz még szükség.

Harmadik elemként a globális partnerségek erősítését emelte ki az EU külpolitikai főképviselője. Elmondta: az EU a világ legnagyobb szabadkereskedelmi hálózatát működteti, közel 80 országgal kötött megállapodással, és egyre több biztonsági és védelmi partnerséget is kialakított már. Kallas szerint a bizonytalanabbá váló világgazdasági környezetben egyre több ország keresi az együttműködést Európával a stabilitás, a növekedés és a technológiai szuverenitás garantálása érdekében.

Beszéde végén a főképviselő arra szólította fel az európaiakat, hogy egységesen lépjenek fel: védjék meg Európát, biztosítsák a szomszédság stabilitását, és építsenek erős globális szövetségeket. Európa jövőjét nem adottságai, hanem a meghozott döntései határozzák meg – fogalmazott Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a BR24 német közszolgálati műsorszolgáltató YouTube csatornáján közvetített beszédében a Müncheni Biztonsági Konferencián.