Infostart.hu
eur:
355.3
usd:
307.73
bux:
134725.92
2026. június 9. kedd Félix
Kimerült nő ül egy irodában a csukott szemén két postittal // Thats it, Im done
Nyitókép: Witthaya Prasongsin/Getty Images

Újabb megosztó javaslat a szakképzett munkaerő hiányának megoldására Németországban

Néhány héttel ezelőtt a gazdasági miniszter mutatta be a munkaidő szabályozására vonatkozó javaslatát. Ezúttal a CDU üzleti szárnya állt elő hasonló célú indítvánnyal. A közös nevező az ország súlyos gazdaságii helyzete, ezen belül a szakképzett munkaerő hiánya.

Katherina Reiche tavaly decemberben átfogó reformot indítványozott a gazdaság mielőbbi talpra állása érdekében. „Az előrelépés csak úgy érhető el, ha többet dolgozunk” – hangzott a CDU-t képviselő miniszter fő érvelése. Ennek keretében felvetette a munkaidő meghosszabbítását, a munkahelyek védelmét célzó szigorú szabályozások enyhítését, szükség esetén az elbocsátások felgyorsítását. A javaslatcsomag része volt az alkalmazottak ösztönzése arra, hogy a részmunkaidős állásról teljes munkaidejű foglalkoztatásra váltsanak.

A miniszter indítványaira akkor különösebb reagálás nem hangzott el, ezúttal azonban pártja üzleti szárnya állt elő hasonló javaslattal. Ez azonban nem maradt válasz nélkül.

Az ARD közszolgálati médium beszámolója szerint az üzleti életet képviselő kereszténydemokrata politikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy Németországban egyre több a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma, ami fokozza a szakképzett munkaerő hiányát.

A javaslatot a párt napirendre tűzi február végi konferenciáján, és minden valószínűség szerint erre vonatkozó indítványt fogad el.

Ez előirányozná az életvitelszerű részmunkaidős foglalkoztatáshoz való jog eltörlését.

Kivételt csak a gondozási, elsősorban gyermekgondozási kötelezettségek jelenthetnek, indokolt esetben a továbbtanulás is. A gondozási kötelezettségek nélküli önkéntes részmunkaidős foglalkoztatást azonban a jövőben nem szabad engedélyezni. „Akik tudnak többet dolgozni, többet is kellene dolgozniuk” – hangzott az érvelés.

Tiltakozott a javaslat ellen a koalíciós partner szociáldemokrata SPD. A párt képviselője szerint a javaslat „a társadalmi kohéziót veszélyezteti”.

Fenntartásait hangoztatta a CDU szociális szárnyának vezetője is. Egyetértett azzal, hogy szükség van a teljes munkaidős foglalkoztatás kiterjesztésére, illetve ennek kapcsán arra, hogy többen térjenek vissza a részmunkaidős foglalkoztatásból a teljesbe,

Ehhez azonban mindenekelőtt javítani kell a gyermek-, illetve idősgondozós keretrendszerét

– fogalmazott.

Élesen bírálta a javaslatot ez ellenzéki Zöldek és a Baloldal Pártja is.

A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) vezetője ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a részmunkaidős foglalkoztatáséhoz való törvényes jog korlátozása súlyos károkat okozna számos vállalatnak és a német gazdaságnak. Szerinte tovább csökkenne a foglalkoztatottság, és fokozódna a szakképzett munkaerő hiánya.

A Német Foglalkoztatáskutató Intézet adatai szerint

a részmunkaidős foglalkoztatási arány 40,1 százalékra emelkedett 2025 harmadik negyedévében.

Ehhez nagymértékben hozzájárult a foglalkoztatás növekedése azokban az ágazatokban, amelyekben magas a részmunkaidősök aránya. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az egészségügy, valamint a szociális szolgáltatások területe és az oktatás.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ami bűnben fogant…  – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Ami bűnben fogant… – Adalékok az MNB-alapítványok keletkeztetéséhez

Miközben folyamatosan érkeznek a hírek arról, hogy milyen technikákkal és cégcsoportok közvetítésével sikerült eltüntetni az MNB-alapítványok vagyonát, lassan feledésbe merül, hogy ez a vagyon eleve súlyos jegybanki szereptévesztés folytán és könyvelési ügyeskedés révén keletkezett, így az alapítványok történetének szomorú végét szinte sorsszerűen határozta meg történetük kezdete. A Matolcsy György által irányított MNB-igazgatóság ugyanis a Fidesz által kreált Alaptörvénnyel is ellentétesen, az államháztartásról szóló törvényt kijátszva, és a maga által készített „Alapokmányra” hivatkozva, 2014-ben 245 milliárd forintot kreatív könyveléssel kiszervezett az államháztartásból. Ezt az összeget – az akkor és a ma is érvényes szabályok szerint – az államadósság csökkentésére kellett volna fordítani. Csak a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter (a jelenlegi jegybankelnök, Varga Mihály) tudomásával történhetett meg, hogy az összeget mégsem adósságcsökkentésre, hanem alapítványok létrehozására fordították. Írásomnak az is időszerűséget ad, hogy az Országgyűlés bizottságot hozott létre az MNB-alapítványok körüli visszaélések tisztázására. A bizottságnak az alapítványok eredetével is foglalkoznia kell ahhoz, hogy a tanulságok alapján javaslatot tehessen az érvényes MNB-törvény olyan felülvizsgálatára, amely elzárja a visszaélés lehetséges csatornáit. A szerintem legfontosabb módosítás elvonná az MNB igazgatóságától a jegybanki eredmény feletti rendelkezés jogát, s azt visszaszolgáltatná az állami tulajdonos képviselőjének, amely lehet a kormány (annak kijelölt tagja), vagy maga az Országgyűlés.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×