„Életünk során csupán néhány olyan pillanat van, amikor döntéseink és cselekedeteink meghatározzák a következő évek történelmét. Ez egy ilyen pillanat. Ha 250 év után feladjuk szabadságunkat, lehet, hogy soha többé nem kapjuk vissza” – posztolta hétfőn az X-en Bill Clinton. A korábbi amerikai elnök elfogadhatatlannak nevezte a minneapolisi eseményeket, és egyenes azt írja, soha nem gondolta volna, hogy Amerikában ilyen szörnyűségek megtörténhetnek – írja a szeretlekmagyarorszag.hu.
„Embereket hurcoltak el otthonaikból, gyerekeket is beleértve. Békés tüntetőket letartóztattak, megvertek, könnygázzal támadtak meg, és ami a legfájdalmasabb, Renee Good és Alex Pretti esetében lelőtték és megölték őket” – emlékeztet a volt elnök.
„Mindez elfogadhatatlan és el kellett volna kerülni. A helyzetet tovább rontja, hogy
a felelősök minden alkalommal hazudtak nekünk, és azt mondták, ne higgyünk a saját szemünknek”
– fogalmazott Bill Clinton, a két tragédiáról keringő, tízmilliók által látott videófelvételekre utalva.
A volt demokrata elnök hozzátette, hogy szerinte „mindannyiunk feladata, hogy kiálljunk, hangot adjunk véleményünknek, és megmutassuk, hogy nemzetünk még mindig a népé.”
A Clinton által meg is nevezett két áldozatot szövetségi ügynökök lőtték le Minneapolisban, ahol az elmúlt hetekben rendszeressé váltak a tüntetések. Január 7-én a Bevándorlási és Vámügyi Hivatal (ICE) egyik ügynöke lőtt le egy 37 éves nőt, Renee Nicole Goodot.
A szövetségi hatóságok szerint a nő szándékosan ráhajtott az ügynökökre, hogy elgázolja őket, de a szemtanúk és a helyszíni videófelvételek szerint éppen menekülni próbált, amikor az egyik ügynök három lövést adott le az autójára.
Január 24-én a 37 éves Alex Prettit szintén a határőrség ügynökei lőtték le, miután földre teperték. A kórházi ápolóként dolgozó férfi egy másik tiltakozó segítségére sietett, de az ICE azt állította, hogy fegyverrel közelített, és meg akarta támadni az ügynököket. Az esetről készült felvételek és két szemtanú vallomása viszont nem ezt a magyarázatot erősíti meg. A minnesotai hatóságok később azt is cáfolták, hogy a szövetségi akció eredeti célpontjának jelentős bűnügyi múltja lett volna.









