Orbán Viktor videón üzent a nyilvánosságnak a brüsszeli EU-csúcs előtt, amelyen „az orosz-ukrán háború helyett lehetnének más fontos kérdések is”, hiszen nyugat-balkáni csúcs is van, terítéken a bővítés ügye, ugyanígy a költségvetés, a migráció és a Közel-Kelet ügye is, de „most minden kérdést betakar a háború és a béke kérdése”.
„Azt kell megvitatni, hogy mennyit adjunk Ukrajnának és milyen módon, katonaitól a pénzügyiig az összes lehetséges formára gondolva. Aki Ukrajnának támogatást akar adni, őket nevezzük háborúpártiaknak, aki pedig nem akar, hanem azt mondja, hogy nem kellene most semmilyen döntést hozni, hanem meg kellene várni az amerikai-orosz tárgyalás végét, és csak annyit mondani nekünk, hogy támogatjuk az amerikaiak béke-erőfeszítését, és addig semmilyen stratégiai döntést nem hozni, az a békepárti, mi ilyenek vagyunk” – szögezte le.
Az orosz vagyon sorsa
Az orosz vagyon befagyasztásával kapcsolatban, mint felidézte, minden évben új döntést kellett hozni, Magyarország ellenezte eddig az összeg felhasználását, csak a kamatok sorsáról volt szó korábban, nem is vétózott az ország ezzel kapcsolatban. Ezt a jogi helyzetet szerinte teljesen jogsértő módon megváltoztatták, a miniszterelnöki szintnél egy szinttel lejjebb, ráadásul vétójog nélkül, ami miatt Magyarország jogi lépéseket készül tenni.
Brüsszel e mentén szerinte „bürokratikus diktatúra felé menetel”, ezért bonyolult hétvége lesz ez.
Ebben a helyzetben Orbán Viktor szövetségeseket keres, összegyűjti azokat az országokat, amelyek szerint az orosz vagyon elvétele és odaadása Ukrajnának nyílt hadüzenetet jelent.
Olyat már látott, hogy egy háború végén egy a győztes elveszi a vesztes területét, pénzét, de az, hogy háború közben egy jogilag részt nem vevő fél elvegye az egyik fél pénzét és odaadja a másiknak, az szerinte hadüzenet, és az oroszok szerinte így is fogják értelmezni, a kérdés az, milyen válaszlépések jönnek.
„Mi levédtük magunkat a gazdasági következményekkel szemben, ezelőtt néhány héttel írtam egy levelet az oroszok elnökének, és azt kérdeztem tőle, hogy amennyiben az unió az orosz vagyont elveszi, lesznek-e válaszlépések, és a válaszlépéseknél figyelembe veszik-e azt, hogy ki hogyan szavazott ennél a döntésnél. Ebben kaptam egy választ, hogy a nemzetközi jog minden eszközét igénybe veszik, figyelembe véve, hogy az unió melyik tagállama hogyan foglalt állást” – ecsetelte Orbán Viktor.
Leszögezte: Magyarország nem fogja támogatni semmilyen ország devizatartalékának elvételét sem.
Figyelmeztett, a magyar devizatartalékot is érinti a kérdés; ha egyszer valakinek eszébe jut a magyar devizatartalékot elvenni, annak az esetnek a megelőzésére „kiadta a pénzügyminiszternek és a jegybankelnöknek, hogy ha ez a döntés megszületik, tegyenek javaslatot a kormánynak, hogy ebben a helyzetben mit kell tenni”.
A belga rossz fiú
Tisztázta, az orosz vagyon befagyasztását eleve mindig ellenezte, igaz, nem lehetetlenítette el arra az esetre, ha az összes uniós tagállam egyetért ebben.
Arra is figyelmeztetett, hogy az ügyben „a belgák nagyon nagy bajban vannak”, mert bár a miniszterelnökük a legszellemesebb politikus Európában, kettős a prés: ott őrködnek most még a befagyasztott orosz vagyon fölött, ugyanakkor jelentős belga vagyon is van Oroszországban. Emiatt szerinte a belga miniszterelnök átvette tőle a rossz fiú szerepét.
Német átállás
A német álláspont káros fordulatáról az ügyben elmondta, először csak sisakról volt szó, aztán halált nem okozó fegyverekről az ukrajnai háborúban, most meg „ők a héják, ők mennek elöl”, Németországon ezért kiigazodni nem lehet.
Emlékeztetett, az I. világháború előtti pillanatban mindenki nyugodtan kávézott Nyugat-Európában, de a valóság az, hogy tényleges valóság az, hogy Európa a háború felé menetel, Nyugat-Európa 2030 környékére készen is áll a háborúra, a magyar politikának pedig készen kell állni erre, hogy ne akkor akarjon kiugrani.
A német autóipart is lassan átállítják szerinte hadiiparra, hisz nincs nagy technológiai távolság. Szerinte ugyan szükség van hadiipari fejlesztésre, de nem az ország összes pénzt Ukrajnába küldve, nem az ukrán hadsereg megerősítésével lehet megvédeni Európát; erről fognak tanácskozni csütörtökön Brüsszelben.
Ha ezen az ösvényen megy tovább az EU, mindenki veszíteni fog, mindenki tüntetni fog, először a gazdák.
Az EU-csúcson a Patriótáknak most már két miniszterelnöke lesz, „korszakváltásban vagyunk, most a nemzetek korszaka következik, a folyamat halad, mint azt Babis miniszterelnök úr győzelme is mutatja” – zárta gondolatait.




