Infostart.hu
eur:
391.86
usd:
340.26
bux:
122397.02
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Odera menti Frankfurt, 2015. szeptember 22.Egy Volkswagen Golf 2.0 TDI károsanyag-kibocsátását mérik egy műhelyben, a kelet-németországi Frankfurtban 2015. szeptember 21-én. A német Volkswagen csoport amerikai részlege bocsánatot kért amiatt, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű VW járművébe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. (MTI/EPA/Patrick Pleul)
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Pleul

Jókor érkezett a német kancellár levele, jöhet a nagy fordulat az EU-ban

Hónapok óta tart a vita az Európai Unió tagországaiban a belső égésű motorok tervezett kivonásáról. Az Európai Bizottság Ursula von der Leyen elnökkel az élen a klímavédelem jegyében élharcosa ennek, miközben a tagállamok többsége a fokozatosság híve.

Azt ugyanakkor a szakértőkkel az élen aligha vonják kétségbe, hogy a jövő az elektromos meghajtású autóké. Ezt bizonyította az őszi müncheni nemzetközi autószalon is, ahol „pompáztak” az új elektromos modellek. A kereslet a csábítás ellenére az elmúlt hónapokban jelentős mértékben visszaesett, mindenekelőtt a kínai konkurencia, az amerikai vámok és nem utolsósorban a magas árak miatt.

Így van ez Németországban is, ahol a Mercedesszel és a Volkswagennel az élen több autógyár is óvatos visszavonulót fújt. Mint ahogy Friedrich Merz kancellár is, aki a bajor fővárosban sem titkolta, hogy az elektromos autók elkötelezett híve. Azt azonban belátta, hogy a belső égésű motorok 2035-től tervezett drasztikus kivonása a súlyos nehézségekkel küszködő német autóiparnak többet árt, mint használ.

A kancellár ennek jegyében napokkal ezelőtt levélben fordult Ursula von der Leyenhez, sürgetve, hogy a bizottság vonja vissza a tervezett totális tiltást, és engedélyezze a „rendkívül hatékony” belső égésű motorok további alkalmazását is.

A bizottság december közepére ígérte, hogy a kivonással kapcsolatban végleges döntést hoz, így Merz levele még időben érkezett. Olyannyira, hogy a Handelsblatt tekintélyes üzleti napilap exkluzív információi szerint eredményes is volt.

Az újság ezzel kapcsolatban a fenntartható közlekedésért és az idegenforgalomért felelős uniós biztost, Aposztolosz Cicikosztaszt idézte. A biztos egy tájékoztatón hangsúlyozta, hogy minden technológiára nyitottak, így – mint utalt rá – nem csak a hibridautókra, de a klasszikus belső égésű motorokkal felszereltekre is.

Ezzel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy Friedrich Merz kancellár vonatkozó levelét „nagyon pozitívan fogadták”. A bizottság minden technológiai fejlesztést beépít az új rendeletbe, beleértve a szén-dioxid-kibocsátástól mentes, illetve kibocsátásszegény, valamint a legkorszerűbb bioüzemanyagokat is.

A biztos szerint ez fontos ahhoz, hogy gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos átmenetet biztosítsanak a klímasemleges hajtóerőkre.

A bizottság ki akar tartani céljai mellett, de figyelembe kell vennie a legutóbbi fejleményeket – jelentette ki Cicikasztasz, aki egyúttal fontosnak nevezte a versenyképesség fenntartását és az európai ipar technológiai előnyének megőrzését.

Noha a belső égésű motorok kivonására vonatkozó, eredetileg 2035-re tervezett határidő meghosszabbítása az EU-n belüli tiltakozás miatt valószínűnek tűnik, az Európai Bizottság az enyhítést már előzetesen, 2027-től össze kívánja kapcsolni a haszongépjármű-flották – a cégautók, a bér- és lizingautók – nagyobb mértékű villamosításával.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Csizmazia Gábor: a Hormuzi-szoros ügyében Amerika nem engedhet, mert akkor a Nyugat gyengének tűnik

Harmadik hetébe lépett az amerikai–izraeli támadássorozat Irán ellen, amelyre válaszul Teherán egyebek mellett lezárta a Hormuzi-szorost, ahol békeidőben a világ kőolajszállítmányainak egyötöde halad át. Donald Trump amerikai elnök felszólította szövetségeseit, hogy katonai erővel segítsék a szoros blokádjának feloldását. Az InfoRádió mindennek a világpolitikára gyakorolt hatásairól kérdezte Csizmazia Gábort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársát.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Kiderült a nagy ingatlanpiaci titok: ezeken múlik, hol robbannak be a bérleti díjak

Kiderült a nagy ingatlanpiaci titok: ezeken múlik, hol robbannak be a bérleti díjak

A nemzetközi gigapoliszok a világgazdaság motorjai, és meglepően nehezen billenthetők ki a pályájukról, még a vámháborúk, a geopolitikai feszültségek és a kereskedelmi konfliktusok közepette is - írja legújabb elemzésében a Savills. A cég hetedik éve készülő Resilient Cities Indexe azt vizsgálja, melyik nagyvárosok reziliensek, azaz ellenállóak: képesek egyszerre teljesíteni gazdasági, társadalmi és környezeti célokat úgy, hogy közben vonzóak maradjanak a befektetők, a fejlesztők, valamint a keresletet végső soron meghatározó vállalatok és munkavállalók számára. A frissen publikált Savills-anyag egy idén január-februári elemzésre épül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×