Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Odera menti Frankfurt, 2015. szeptember 22.Egy Volkswagen Golf 2.0 TDI károsanyag-kibocsátását mérik egy műhelyben, a kelet-németországi Frankfurtban 2015. szeptember 21-én. A német Volkswagen csoport amerikai részlege bocsánatot kért amiatt, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű VW járművébe, amelynek segítségével kijátszhatók a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó amerikai előírások. (MTI/EPA/Patrick Pleul)
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Pleul

Jókor érkezett a német kancellár levele, jöhet a nagy fordulat az EU-ban

Hónapok óta tart a vita az Európai Unió tagországaiban a belső égésű motorok tervezett kivonásáról. Az Európai Bizottság Ursula von der Leyen elnökkel az élen a klímavédelem jegyében élharcosa ennek, miközben a tagállamok többsége a fokozatosság híve.

Azt ugyanakkor a szakértőkkel az élen aligha vonják kétségbe, hogy a jövő az elektromos meghajtású autóké. Ezt bizonyította az őszi müncheni nemzetközi autószalon is, ahol „pompáztak” az új elektromos modellek. A kereslet a csábítás ellenére az elmúlt hónapokban jelentős mértékben visszaesett, mindenekelőtt a kínai konkurencia, az amerikai vámok és nem utolsósorban a magas árak miatt.

Így van ez Németországban is, ahol a Mercedesszel és a Volkswagennel az élen több autógyár is óvatos visszavonulót fújt. Mint ahogy Friedrich Merz kancellár is, aki a bajor fővárosban sem titkolta, hogy az elektromos autók elkötelezett híve. Azt azonban belátta, hogy a belső égésű motorok 2035-től tervezett drasztikus kivonása a súlyos nehézségekkel küszködő német autóiparnak többet árt, mint használ.

A kancellár ennek jegyében napokkal ezelőtt levélben fordult Ursula von der Leyenhez, sürgetve, hogy a bizottság vonja vissza a tervezett totális tiltást, és engedélyezze a „rendkívül hatékony” belső égésű motorok további alkalmazását is.

A bizottság december közepére ígérte, hogy a kivonással kapcsolatban végleges döntést hoz, így Merz levele még időben érkezett. Olyannyira, hogy a Handelsblatt tekintélyes üzleti napilap exkluzív információi szerint eredményes is volt.

Az újság ezzel kapcsolatban a fenntartható közlekedésért és az idegenforgalomért felelős uniós biztost, Aposztolosz Cicikosztaszt idézte. A biztos egy tájékoztatón hangsúlyozta, hogy minden technológiára nyitottak, így – mint utalt rá – nem csak a hibridautókra, de a klasszikus belső égésű motorokkal felszereltekre is.

Ezzel kapcsolatban pedig kiemelte, hogy Friedrich Merz kancellár vonatkozó levelét „nagyon pozitívan fogadták”. A bizottság minden technológiai fejlesztést beépít az új rendeletbe, beleértve a szén-dioxid-kibocsátástól mentes, illetve kibocsátásszegény, valamint a legkorszerűbb bioüzemanyagokat is.

A biztos szerint ez fontos ahhoz, hogy gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos átmenetet biztosítsanak a klímasemleges hajtóerőkre.

A bizottság ki akar tartani céljai mellett, de figyelembe kell vennie a legutóbbi fejleményeket – jelentette ki Cicikasztasz, aki egyúttal fontosnak nevezte a versenyképesség fenntartását és az európai ipar technológiai előnyének megőrzését.

Noha a belső égésű motorok kivonására vonatkozó, eredetileg 2035-re tervezett határidő meghosszabbítása az EU-n belüli tiltakozás miatt valószínűnek tűnik, az Európai Bizottság az enyhítést már előzetesen, 2027-től össze kívánja kapcsolni a haszongépjármű-flották – a cégautók, a bér- és lizingautók – nagyobb mértékű villamosításával.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×