Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
326.49
bux:
142940.29
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: Peugeot

Új korlátozás – súlyos ára lenne a belső égésű motorok uniós megmaradásának

Noha a belső égésű motorok kivonására vonatkozó, eredetileg 2035-re tervezett határidő meghosszabbítása az EU-n belüli tiltakozás miatt valószínűnek tűnik, az Európai Bizottság az enyhítést össze kívánja kapcsolni a haszongépjármű-flották nagyobb mértékű villamosításával.

A tervezett szigorú elektromos kvótáról a Handelsblatt számolt be. A tekintélyes üzleti lap erről „ipari és diplomáciai forrásokra” hivatkozva írt.

A szigorítás fokozatai szakértők szerint „riasztóak”. Erre utal, hogy az EU-ban már 2027-re az összes új cégautó, bér- és lízingautó mintegy 50 százalékának szén-dioxid-kibocsátástól mentesnek kell lennie, 2030-ra pedig a szóban forgó alsó küszöbnek 90 százalékra kell emelkednie.

A bizottság december 10-én erre vonatkozóan átfogó jogalkotási csomag előterjesztését tervezi.

A Handelsblatt és az újságra hivatkozó más német hírportálok információi szerint a szigorúbb flottakövetelmények előfeltételt jelentenének a belső égésű és dízel motorok 2035-től tervezett tilalmának több tagállam által követelt enyhítéséhez. Korábbi információk szerint erről ugyancsak decemberben születhet végleges döntés.

Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke értesülések szerint nyitott a kompromisszumra, azaz a lazításra, egyidejűleg ugyanakkor a flottaszabályozás elektromos irányú szigorítására.

Ugyancsak a Handelsblatt vonatkozó elemzését idézve a Portfolio kiemelte, hogy gyakorlatilag a belső égésű és dízel meghajtású motorok betiltásának „visszacsempészéséről” van szó, ami növelheti a költségeket és torzíthatja a piacot.

Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Akár 1350 milliárd forinttal olcsóbban is megúszhatja a nyugdíjcélú kiadásokat a Tisza-kormány a következő 4 évben, ha a 14. havi nyugdíjat nem a korábban tervezett ütemben építi tovább, hanem "befagyasztja" az Orbán-kormány által alkalmazott 25 százalékos szinten. A döntés nem egyszerű: a nyugdíjasok okkal számítanak a 14. havi juttatások fokozatos felépítésére, ugyanakkor a kabinetnek a saját, igen költséges nyugdíjígéreteire is forrást kell találnia. A Portfolio megkérdezte a Pénzügyminisztériumot a tervekről, de a tárca egyelőre nem árult el részleteket – a végső válaszokat a költségvetési tervezetből ismerhetjük majd meg. Most bemutatunk néhány olyan lehetséges kifutást, amelyekben a Tisza-kormány gondolkodhat: a nemzetközi példák alapján a pluszjuttatás oly módon is megtartható, hogy a költsége közel sem tesz ki egy teljes havi nyugdíjkiadást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×