Infostart.hu
eur:
364.83
usd:
326.49
bux:
142940.29
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Nyitókép: Energiaügyi Minisztérium/Facebook

Nagyon kilőtt az igény az elektromos autótöltőkre idehaza, léptek a szolgáltatók

Már csaknem 3200 engedélyköteles elektromos töltőberendezés üzemel Magyarországon, a legtöbb Budapesten és Pest vármegyében. Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szóvivője az InfoRádióban azt mondta, a nagyobb kapacitású akkumulátorok miatt nagyobb kapacitású töltőfejekre van szükség, illetve egyre nagyobb mennyiséget is igényelnek ezek a járművek.

Majdnem 3200-ra nőtt Magyarországon a nyilvános, engedélyköteles elektromos töltőberendezések száma 2024 végére – közölte a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). A legtöbb töltőberendezés (1119 darab) Budapesten üzemel, míg a legkevesebb (20) Nógrád vármegyében.

A MEKH szóvivője az InfoRádióban elmondta: a nyilvános elektromosautó-töltő állomások országos eloszlása az eddigi tendenciáknak megfelelően eltérő. Továbbra is az ország középső régiójában található a töltőberendezések túlnyomó többsége. Pest vármegyében 425 töltőállomás van jelenleg, de Scherer Zsolt kiemelte, hogy a vármegyeszékhelyeken is szemmel látható fejlődés tapasztalható. Külön megemlítette Veszprém vármegyét 185, illetve Győr-Moson-Sopron vármegyét 153 töltőberendezéssel.

A MEKH felmérésében kizárólag engedélyköteles berendezéseket számolt össze. A csaknem 3200 töltőállomás között nincsenek ott azok a berendezések, amelyeket a háztartások üzemeltetnek, mint ahogy azok sem, amelyeket az egyes cégek, hivatalok saját garázsukban vagy területükön működtetnek.

Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal
Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Scherer Zsolt elmondta azt is, hogy a szolgáltatók 2024 végére összesen csaknem 400 ezer töltést regisztráltak, ami szerinte egyértelműen jelzi, mekkora fejlődés volt tapasztalható idehaza az elektromobilitásban az elmúlt időszakban. Felhívta a figyelmet arra is, hogy

egyre nagyobb kapacitású akkumulátorokkal szerelik fel az elektromos gépjárműveket, hiszen egyre nagyobb a hatótáv is.

Felidézte, hogy az elektromobilitás hajnalán javarészt a helyi közlekedésre koncentrálódott az elektromos autók jelenléte, és kevésbé a helyközire. Mint fogalmazott, „ez örömtelien változik”, de a nagyobb kapacitású akkumulátorok miatt nagyobb kapacitású töltőfejekre van szükség, illetve egyre nagyobb mennyiséget is igényelnek ezek a járművek.

Ezt mutatja az a 2024-es adat is, amely szerint a felhasznált energia összmennyisége 8693 MWh volt Magyarországon. Ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a hagyományos töltők aránya lényegesen kisebb a számbeli arányukhoz képest. Ezt igazolja, hogy az AC (váltakozó áramú) töltések mennyisége nem érte el az 1900 MWh-t, míg a DC (egyenáramú) töltések mennyisége majdnem 6800 MWh-t tett ki.

„Ha megnézzük a számokat, akkor azt látjuk, hogy a hagyományos töltők a teljes állományon belül még mindig majdnem 75 százalékos arányt tesznek ki, szemben a gyorstöltők 25 százalékos arányával” – jegyezte meg a MEKH szóvivője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

A lemorzsolódás nem „liberális blabla”, több lehetőség kell a tanároknak – Gloviczki Zoltán az iskolareform lehetőségeiről

Nahalka István oktatáskutató után újabb szakember fejtette ki véleményét az InfoRádióban a magyar iskolarendszer megújításáról. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gloviczki Zoltán volt helyettes államtitkár, az Oktatási Hivatal korábbi vezetője úgy látja, a túl nagy szabadság és a túlszabályozottság sem viszi előre ezt a területet. Szerinte a legfontosabb az lenne, hogy több lehetőséget kapjanak a helyi közösségek, a tanárok és az iskolák.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Mi lesz a 14. havi nyugdíj sorsa? – Ezermilliárdot foghat a Tisza-kormány, ha ezt a trükköt beveti

Akár 1350 milliárd forinttal olcsóbban is megúszhatja a nyugdíjcélú kiadásokat a Tisza-kormány a következő 4 évben, ha a 14. havi nyugdíjat nem a korábban tervezett ütemben építi tovább, hanem "befagyasztja" az Orbán-kormány által alkalmazott 25 százalékos szinten. A döntés nem egyszerű: a nyugdíjasok okkal számítanak a 14. havi juttatások fokozatos felépítésére, ugyanakkor a kabinetnek a saját, igen költséges nyugdíjígéreteire is forrást kell találnia. A Portfolio megkérdezte a Pénzügyminisztériumot a tervekről, de a tárca egyelőre nem árult el részleteket – a végső válaszokat a költségvetési tervezetből ismerhetjük majd meg. Most bemutatunk néhány olyan lehetséges kifutást, amelyekben a Tisza-kormány gondolkodhat: a nemzetközi példák alapján a pluszjuttatás oly módon is megtartható, hogy a költsége közel sem tesz ki egy teljes havi nyugdíjkiadást.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×