Továbbra is osztjuk az Európai Parlament által a 2018. szeptemberi javaslatában megfogalmazott számos aggályt, amely alapján elindította a Magyarország elleni 7. cikk szerinti eljárást – jelentette ki Michael McGrath jogállamiságért felelős uniós biztos hétfőn Strasbourgban.

Az Európai Parlementnek az uniós alapértékek magyarországi megsértéséről szóló plenáris vitájában a biztos emlékeztetett: az Európai Bizottság rendszeresen és következetesen értékeli a magyar jogállamisági helyzetet, és az éves jelentésekben továbbra is súlyos hiányosságokat azonosít. Kiemelte, hogy

az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanács eddig kilenc meghallgatást tartott a 7. cikk szerinti eljárásban, miközben a legtöbb problémával kapcsolatban „nem történt érdemi előrelépés”.

Hangsúlyozta, hogy a bizottság több mechanizmus – köztük a helyreállítási alap és a költségvetési feltételrendszer - alapján mintegy 18 milliárd eurónyi forrást függesztett fel, és ebből 1 milliárd már elveszett.

Tineke Strik, a jelentésért felelős holland zöldpárti képviselő a vitában kijelentette: hét évvel a 7. cikk szerinti eljárás indítása után Magyarországon súlyosbodott az uniós értékek megsértése. Bírálta az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítését, a tartós rendeleti kormányzást, a korrupció elterjedtségét, a médiapluralizmus visszaszorítását, a civil szervezetek ellehetetlenítését és az LMBTQI-jogok korlátozását.

Szavai szerint Magyarország „választási autokráciává, hibrid rezsimmé” vált.

Strik sürgette az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy érdemi lépésekkel – akár az uniós források 100 százalékának befagyasztásával – állítsák meg a jogállamiság további romlását.

Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője felszólalásában hangsúlyozta: a kormány kétharmados hatalma „totális uralommá” vált Magyarországon, megszűntek a fékek és ellensúlyok, a közigazgatás „remegve lesi” a miniszterelnök akaratát, a piacgazdaság helyét pedig „politikai maffia és korrupció” foglalta el. Úgy vélte, a hatalom jogokat tipor, ellenségnek tekinti a kritikusokat és az EU-t is. Dobrev szerint a magyarok magukra maradtak, az ország elszegényedett, miközben az EU sokáig tétlen volt.

Gál Kinga, a Fidesz EP-képviselője szerint 15 éve „politikai boszorkányüldözés” zajlik Magyarország ellen, egyre abszurdabb vádakkal. Úgy vélte, a kritikák olyan „aktivista NGO-k” állításaiból erednek, amelyek külföldi megrendeléseket teljesítenek. Kijelentette:

Magyarországot azért támadják, mert védi a nemzeti érdekeket, elutasítja az illegális migrációt, a genderideológiát, valamint Ukrajna gyorsított EU-csatlakozást.

Magyarországot az uniós források teljes visszatartásával és a szavazati jog megvonásának kilátásba helyezésével „büntetnék”, amit politikai zsarolásnak nevezett. Kijelentette: a „patrióta oldal” nem fogadja el a nemzeti szuverenitás elleni támadásokat, a jogállamiság „politikai fegyverként” való használatát és az EU „kioktatását”. Elmondta, hogy ezért alternatív határozatot nyújtottak be. Szerinte a brüsszeli baloldal és a néppárt szükség esetén figyelmen kívül hagyja a szabályokat, és a tárgyalt jelentés célja a közelgő magyar választások befolyásolása.

Borvendég Zsuzsanna, a Mi Hazánk EP-képviselője felszólalásában azt mondta: a jelentésből a korrupcióellenes akarat hiányáról szóló megjegyzéssel ért egyet, de szerinte „Brüsszelben sincs politikai akarat” a korrupció kezelésére. Bírálta a genderlobbynak nevezett törekvéseket, a gyermekvédelmi törvény bírálatát „gyermekek elleni támadásnak” minősítette. Felrótta, hogy 2006 rendőri túlkapásai miatt az EP nem emelte fel a szavát, és a szlovákiai Benes-dekrétumok ügyét is elhanyagolja.

László András, a Fidesz EP-képviselője szerint a Magyarországról szóló határozattervezet „külföldi beavatkozást” céloz, amelyet szerinte az Európai Néppárt és a baloldali frakciók támogatnak. Úgy fogalmazott:

az EP minden Magyarországnak járó uniós forrást fel akar függeszteni, a Tanácsban elvenné a szavazati jogot és a vétót, hogy utat nyisson Ukrajna EU-csatlakozásának.

Bírálta, hogy az Európai Bizottságtól a „baloldali NGO-k és médiumok” támogatását várják. Hozzátette: mindezt cinikusan az európai értékek védelmére hivatkozva teszik.

Dömötör Csaba, a Fidesz politikusa szerint minden magyarországi választás előtt ugyanaz ismétlődik: az Európai Parlament „lejárató jelentést” készít, és újabb vitát tart Magyarországról, amelyből ez már a harmincnegyedik. Felszólalása szerint a bírálatok figyelmen kívül hagyják a tényeket, miközben az EU nem foglalkozik szerinte súlyos ügyekkel, így többek között volt uniós biztos ellen indított pénzmosási váddal, az ukrajnai korrupcióval vagy franciaországi választási visszásságokkal. Úgy vélte, a Magyarország elleni eljárásoknak „semmi közük a jogállamisághoz”, csupán nyomásgyakorlást jelentenek. Hozzátette: a kormány nem fog „beállni a kórusba”, és a választ a magyar választások fogják megadni.