Infostart.hu
eur:
385.31
usd:
332.05
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egy szeizmográf gép, ami piros vonalat húz, földrengési tevékenységet illusztrálva.
Nyitókép: Getty Images/allanswart

Jelzett a műszer: aggasztó fejlemény a korábbi holland gázmezők környékén

A holland meteorológiai intézet, (KNMI) közlése szerint péntek hajnalban 3,4-es erősségű földrengés rázta meg a Hollandia északi részén található Groningen térségét.

Sérültekről nem érkezett jelentés. Ez volt az elmúlt évek legerősebb földrengése Groningenben, ahol az évtizedeken át tartó földgáztermelés évről évre kisebb földmozgásokat idézett elő.

„A kabinet támogatását fejezi ki Groningen számára, továbbra is szorgalmasan dolgozunk a megerősítési intézkedéseken, a károk megtérítésén és a térség valamennyi lakosának gazdasági jövője érdekében” – írta Dick Schoof, ügyvezető miniszterelnök az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.

Hollandia 2023-ban zárta be a fő groningeni gázmezőket a földrengések miatt, amelyek évek alatt több ezer otthonban okoztak károkat. Az 1980-as évek óta több mint 1600 földrengés rázta meg a térséget, és 85 épület épület rongálódott meg. A fordulópontot a 2012-es, 3,6-es erősségű huizingei földrengés jelentette.

Az utolsó jelentős rengés, amely szintén 3,4-es erősségű volt, 2019-ben történt, de valamivel gyengébb volt a péntek hajnalihoz képest.

A holland állam 360 milliárd eurót keresett a gázkitermelésen azóta, hogy 1963-ban megnyílt a slochtereni mező, további 66 milliárd eurón pedig a Shell és az ExxonMobil olajvállalatok osztoztak.

Egy parlamenti bizottság 2023-ban megállapította, hogy Groningen lakóinak érdekeit a kormány és az olajtársaságok rendszeresen figyelmen kívül hagyták, és a pénzszerzés maradt a fő szempont akkor is, amikor a földgázkitermelés már földrengéseket okozott.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×