Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Egy szeizmográf gép, ami piros vonalat húz, földrengési tevékenységet illusztrálva.
Nyitókép: Getty Images/allanswart

Jelzett a műszer: aggasztó fejlemény a korábbi holland gázmezők környékén

A holland meteorológiai intézet, (KNMI) közlése szerint péntek hajnalban 3,4-es erősségű földrengés rázta meg a Hollandia északi részén található Groningen térségét.

Sérültekről nem érkezett jelentés. Ez volt az elmúlt évek legerősebb földrengése Groningenben, ahol az évtizedeken át tartó földgáztermelés évről évre kisebb földmozgásokat idézett elő.

„A kabinet támogatását fejezi ki Groningen számára, továbbra is szorgalmasan dolgozunk a megerősítési intézkedéseken, a károk megtérítésén és a térség valamennyi lakosának gazdasági jövője érdekében” – írta Dick Schoof, ügyvezető miniszterelnök az X közösségi oldalon közzétett bejegyzésében.

Hollandia 2023-ban zárta be a fő groningeni gázmezőket a földrengések miatt, amelyek évek alatt több ezer otthonban okoztak károkat. Az 1980-as évek óta több mint 1600 földrengés rázta meg a térséget, és 85 épület épület rongálódott meg. A fordulópontot a 2012-es, 3,6-es erősségű huizingei földrengés jelentette.

Az utolsó jelentős rengés, amely szintén 3,4-es erősségű volt, 2019-ben történt, de valamivel gyengébb volt a péntek hajnalihoz képest.

A holland állam 360 milliárd eurót keresett a gázkitermelésen azóta, hogy 1963-ban megnyílt a slochtereni mező, további 66 milliárd eurón pedig a Shell és az ExxonMobil olajvállalatok osztoztak.

Egy parlamenti bizottság 2023-ban megállapította, hogy Groningen lakóinak érdekeit a kormány és az olajtársaságok rendszeresen figyelmen kívül hagyták, és a pénzszerzés maradt a fő szempont akkor is, amikor a földgázkitermelés már földrengéseket okozott.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×