Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
A Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály által közreadott képen Donald Trump amerikai elnök (b) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2025. november 7-én.
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos

Ez nem intellektuális szórakozás - az LMBTQ-ról és más ideológiai kérdésekről is beszélt Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott pénteki fehér házi találkozója után a Magyarország felé tartó repülőúton, a kíséretében utazó újságírók kérdéseire válaszolva.

Ahogy arról az Infostarton már beszámoltunk, a magyar kormányfő egyértelműsítette, hogy az "időkorlát nélküli szankciós mentesítésre fogtam kezet az amerikai elnökkel". Ezzel válaszolt arra, hogy mennyi időre kapott felmentést Magyarország az amerikai olaj- és gázszankciók alól.

A magyar miniszterelnök ezeken kívül ideológiai kérdésekre is válaszolt.

Szerinte Donald Trump kormányzásának az a tétje, hogy képes-e modern keresztény kormányzást megvalósítani, átmentve a múltból mindent, ami jó, szemben azzal, ami szerinte rossz, példaként említve az LMBTQ ideológiát vagy a migrációt.

És ha ezt ő meg tudja csinálni Amerikában, akkor mi is meg tudjuk csinálni Európában - hangoztatta Orbán Viktor, hozzátéve: ez egy másik dimenziója volt a tárgyalásoknak, ez ölelte körbe a kontextusát a konkrét kérdéseknek.

Kérdésre válaszolva Orbán Viktor kifejtette: a mai nyugati világban civilizációs küzdelem zajlik, hogy milyen legyen maga a Nyugat. Emlékeztetett arra, hogy már 150 éve zajlik a csata a keresztény nemzeti-nyugati alapokon programot építő jobboldal és azok között, akik kiléptek ebből a hagyománykörből, és a baloldalon, a progresszív elgondolások alapján építik a maguk rendszerét.

A liberális globalista oldal azonban olyan mértékben elmozdult a szélsőségek felé, hogy abszurd társadalomépítési terveket fogalmazott meg - LMBTQ, migráció, nyitott határok koncepció -, amely végveszélybe sodorta a nyugati civilizációt.

Ezt most nekünk ki kell javítani - mondta.

Nekem van egy tervem, hogy Magyarország úgy vegyen részt ebben a nagy kavalkádban, hogy pontosan ismerjük az érdekeinket, a helyzetet, és mindenki mást megelőzően hozzuk meg a megfelelő lépéseket. Én 2010 óta ezt csinálom. Ez nem intellektuális szórakozás, hanem

létkérdés a magyarok számára.

"Nem csak egy migrációs példa mutatja, hogy igazunk lehet békeügyben is stratégiailag. Talán nem olyan badarság, amit mi mondunk, egy akkora világhatalom, amely a Nyugat vezető ereje, az Egyesült Államok is ugyanezt mondja. Akkor lehet, hogy ebben a magyar álláspontban mégis van valami igazság. Így sokkal könnyebb Európában ezt képviselnem. Nem mondom, hogy hitelesíti, de súlyt ad neki, könnyíti a dolgomat és komolyabban vehetővé teszi, talán ez a jó kifejezés" – tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×