Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Peking, 2017. november 9.Donald Trump amerikai elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök sajtóértekezletet tart a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. november 9-én. (MTI/EPARoman Pilipej)
Nyitókép: MTI/EPARoman Pilipej

Salát Gergely: látványos kiegyezés és nagy konfliktus is lehet a Donald Trump–Hszi Csin-ping találkozón

Az amerikai pénzügyminiszter szerint lekerülhet a napirendről a Kínát célzó büntetővám, mert megállapodtak egymással a felek. Donald Trump amerikai elnök Malajziában kezdte ázsiai útját, csütörtökön Dél-Koreában találkozhat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint a fő vitatéma a kereskedelmi korlátozások területe lesz.

Azóta lehetett tudni, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozni fog, hogy ismertté vált a két ország részvétele az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozóján. Az újdonság az, hogy pár nappal ezelőttig nem lehetett tudni, sor kerül-e kétoldalú találkozóra az amerikai és a kínai elnök között.

Salát Gergely sinológus szerint az amerikai vezető lépései kiszámíthatatlanok, és még az is lehet, hogy a két vezető nagyon össze fog veszni. Volt már ilyen, például a legutolsó Kim Dzsong-Un–Donald Trump csúcstalálkozón még az előző Trump-időszak alatt, amikor az amerikai delegáció menet közben felállt és félbehagyta a találkozót. Mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa rámutatott, kommunikáció eddig is volt a felek között: idén Donald Trump és Hszi Csin-ping már háromszor beszélt egymással telefonon több órán keresztül, vagyis most nem hirtelen kapcsolatfelvételről van szó. A személyes csúcstalálkozó is „már nagyon érett” szerinte, hiszen bőven van mit megbeszélnük.

A találkozó létrejöttét Salát Gergely szerint megkönnyítette, hogy az APEC-csúcson Dél-Koreában, úgymond semleges terepen találkoznak – nem Donald Trump megy Kínába és nem Hszi Csin-ping megy Amerikába, így egyik félnek sem kell gesztust tennie a másik irányába. Mindazonáltal az amerikai elnök már bejelentette, hogy jövőre valószínűleg kölcsönös látogatásokra is sor fog kerülni, előbb ő utazhat Pekingbe, utána a kínai elnök látogathat Washingtonba.

Az egyik fontos téma az amerikai–kínai csúcson a vámtételek ügye lesz, ezekben várhatók változások a sinológus szerint, de ennél is jobban fognak koncentrálni a tárgyaláson az exportkorlátozásokra.

„Mint ismert, Kína engedélyhez kötötte a ritkaföldfémek, illetve az azokból készült állandó mágnesek exportját, amivel az egész világot sakkban tudja tartani, hiszen mindenféle elektronikus termékekbe kellenek ezek az anyagok, viszont Kína mintegy 90 százalékos monopóliummal rendelkezik belőlük. A másik oldalról Amerika korlátozta a legfejlettebb mikrochipek, a mikrochiptervező eszközök és egy sor hasonló high-tech termék exportját Kínába. Kölcsönösen oda szúrnak, ahol a másiknak nagyon fáj, és ezen vitatkoznak most leginkább, de elképzelhető, hogy itt is lesz előrelépés" – mondta Salát Gergely.

Felidézte azt is, hogy néhány napja a feleknek alacsonyabb szinten sikerült egy keretmegállapodást tető alá hozniuk. Úgy hírlik – ezt leírva még nem lehetett látni hivatalos megállapodásban –, hogy a kínaiak megígérték, hogy egy évig nem fogják korlátozni a ritkaföldfémek exportját. Cserébe a sinológus szerint nyilván az amerikaiak is léptek valamit, de ez az a terület, ahol lehet számítani egyrészt konfliktusra, másrészt pedig esetleg valamilyen nagy, látványos kiegyezésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem isszák olyan forrón a kakaót
árcsökkenés

Nem isszák olyan forrón a kakaót

2025-ben a kakaó ára ugyan korrigált a korábbi csúcsokhoz képest, de még mindig kétszerese a néhány évvel ezelőtti szintjének. Mivel a gyártók jellemzően 6–12 hónapos beszerzési ciklusokkal dolgoznak, a világpiaci ármérséklődés csak 2026 elején–közepén hathat a beszállítói árakra. Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének főtitkára az InfoRádióban azt mondta: a csokoládé árában ugyanakkor nem várható jelentős csökkenés, mert a kész termék mindössze 20 százalékát teszi ki a kakaó.

Felszólították Izraelt, nem is akárkik

Tizennégy ország - közöttük Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és Japán - szerda este közös közleményben ítélte el, hogy Izrael jogi státuszt adott tizenkilenc ciszjordániai zsidó telepnek, és felszólították a zsidó államot: vonja vissza ezt a döntést és hagyjon fel a telepek bővítésével.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×