Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
322.06
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Peking, 2017. november 9.Donald Trump amerikai elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök sajtóértekezletet tart a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. november 9-én. (MTI/EPARoman Pilipej)
Nyitókép: MTI/EPARoman Pilipej

Salát Gergely: látványos kiegyezés és nagy konfliktus is lehet a Donald Trump–Hszi Csin-ping találkozón

Az amerikai pénzügyminiszter szerint lekerülhet a napirendről a Kínát célzó büntetővám, mert megállapodtak egymással a felek. Donald Trump amerikai elnök Malajziában kezdte ázsiai útját, csütörtökön Dél-Koreában találkozhat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint a fő vitatéma a kereskedelmi korlátozások területe lesz.

Azóta lehetett tudni, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozni fog, hogy ismertté vált a két ország részvétele az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozóján. Az újdonság az, hogy pár nappal ezelőttig nem lehetett tudni, sor kerül-e kétoldalú találkozóra az amerikai és a kínai elnök között.

Salát Gergely sinológus szerint az amerikai vezető lépései kiszámíthatatlanok, és még az is lehet, hogy a két vezető nagyon össze fog veszni. Volt már ilyen, például a legutolsó Kim Dzsong-Un–Donald Trump csúcstalálkozón még az előző Trump-időszak alatt, amikor az amerikai delegáció menet közben felállt és félbehagyta a találkozót. Mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa rámutatott, kommunikáció eddig is volt a felek között: idén Donald Trump és Hszi Csin-ping már háromszor beszélt egymással telefonon több órán keresztül, vagyis most nem hirtelen kapcsolatfelvételről van szó. A személyes csúcstalálkozó is „már nagyon érett” szerinte, hiszen bőven van mit megbeszélnük.

A találkozó létrejöttét Salát Gergely szerint megkönnyítette, hogy az APEC-csúcson Dél-Koreában, úgymond semleges terepen találkoznak – nem Donald Trump megy Kínába és nem Hszi Csin-ping megy Amerikába, így egyik félnek sem kell gesztust tennie a másik irányába. Mindazonáltal az amerikai elnök már bejelentette, hogy jövőre valószínűleg kölcsönös látogatásokra is sor fog kerülni, előbb ő utazhat Pekingbe, utána a kínai elnök látogathat Washingtonba.

Az egyik fontos téma az amerikai–kínai csúcson a vámtételek ügye lesz, ezekben várhatók változások a sinológus szerint, de ennél is jobban fognak koncentrálni a tárgyaláson az exportkorlátozásokra.

„Mint ismert, Kína engedélyhez kötötte a ritkaföldfémek, illetve az azokból készült állandó mágnesek exportját, amivel az egész világot sakkban tudja tartani, hiszen mindenféle elektronikus termékekbe kellenek ezek az anyagok, viszont Kína mintegy 90 százalékos monopóliummal rendelkezik belőlük. A másik oldalról Amerika korlátozta a legfejlettebb mikrochipek, a mikrochiptervező eszközök és egy sor hasonló high-tech termék exportját Kínába. Kölcsönösen oda szúrnak, ahol a másiknak nagyon fáj, és ezen vitatkoznak most leginkább, de elképzelhető, hogy itt is lesz előrelépés" – mondta Salát Gergely.

Felidézte azt is, hogy néhány napja a feleknek alacsonyabb szinten sikerült egy keretmegállapodást tető alá hozniuk. Úgy hírlik – ezt leírva még nem lehetett látni hivatalos megállapodásban –, hogy a kínaiak megígérték, hogy egy évig nem fogják korlátozni a ritkaföldfémek exportját. Cserébe a sinológus szerint nyilván az amerikaiak is léptek valamit, de ez az a terület, ahol lehet számítani egyrészt konfliktusra, másrészt pedig esetleg valamilyen nagy, látványos kiegyezésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Nagyban zajlik a béketárgyalás, kiakadtak Trumpon Kijevben – Orosz-ukrán háborús híreink percről percre csütörtökön

Tegnap az atomfegyverek korlátozásának több mint fél évszázados korszaka ért véget, lejárt ugyanis az Egyesült Államok és Oroszország közötti Új Start-szerződés. Moszkva azt állítja, Washington sajnálatos módon nem reagált Vlagyimir Putyin javaslatára, amely további 12 hónapra fenntartotta volna a rakéta- és robbanófejkvóták korlátait. Biztonságpolitikai szakértők egy potenciális nukleáris fegyverkezési verseny kitörésére figyelmeztettek. Szerdán Abu-Dzabiban mindeközben folytatódott a háromoldalú béketárgyalás Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok között. Rusztem Umerov, az ukrán nemzetbiztonsági tanács titkára "jelentőségteljesnek" és "produktívnak" nevezte az egyeztetést, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a folyamat eddigi legfőbb eredménye az orosz-ukrán fogolycsereprogram újraindítása. Mára virradóra robbanások rázták meg Kijevet egy orosz dróntámadás következtében. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×