Infostart.hu
eur:
364.5
usd:
310.75
bux:
133872.25
2026. április 27. hétfő Zita
Peking, 2017. november 9.Donald Trump amerikai elnök (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök sajtóértekezletet tart a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2017. november 9-én. (MTI/EPARoman Pilipej)
Nyitókép: MTI/EPARoman Pilipej

Salát Gergely: látványos kiegyezés és nagy konfliktus is lehet a Donald Trump–Hszi Csin-ping találkozón

Az amerikai pénzügyminiszter szerint lekerülhet a napirendről a Kínát célzó büntetővám, mert megállapodtak egymással a felek. Donald Trump amerikai elnök Malajziában kezdte ázsiai útját, csütörtökön Dél-Koreában találkozhat Hszi Csin-ping kínai elnökkel. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa szerint a fő vitatéma a kereskedelmi korlátozások területe lesz.

Azóta lehetett tudni, hogy Donald Trump és Hszi Csin-ping találkozni fog, hogy ismertté vált a két ország részvétele az APEC (Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés) csúcstalálkozóján. Az újdonság az, hogy pár nappal ezelőttig nem lehetett tudni, sor kerül-e kétoldalú találkozóra az amerikai és a kínai elnök között.

Salát Gergely sinológus szerint az amerikai vezető lépései kiszámíthatatlanok, és még az is lehet, hogy a két vezető nagyon össze fog veszni. Volt már ilyen, például a legutolsó Kim Dzsong-Un–Donald Trump csúcstalálkozón még az előző Trump-időszak alatt, amikor az amerikai delegáció menet közben felállt és félbehagyta a találkozót. Mint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa rámutatott, kommunikáció eddig is volt a felek között: idén Donald Trump és Hszi Csin-ping már háromszor beszélt egymással telefonon több órán keresztül, vagyis most nem hirtelen kapcsolatfelvételről van szó. A személyes csúcstalálkozó is „már nagyon érett” szerinte, hiszen bőven van mit megbeszélnük.

A találkozó létrejöttét Salát Gergely szerint megkönnyítette, hogy az APEC-csúcson Dél-Koreában, úgymond semleges terepen találkoznak – nem Donald Trump megy Kínába és nem Hszi Csin-ping megy Amerikába, így egyik félnek sem kell gesztust tennie a másik irányába. Mindazonáltal az amerikai elnök már bejelentette, hogy jövőre valószínűleg kölcsönös látogatásokra is sor fog kerülni, előbb ő utazhat Pekingbe, utána a kínai elnök látogathat Washingtonba.

Az egyik fontos téma az amerikai–kínai csúcson a vámtételek ügye lesz, ezekben várhatók változások a sinológus szerint, de ennél is jobban fognak koncentrálni a tárgyaláson az exportkorlátozásokra.

„Mint ismert, Kína engedélyhez kötötte a ritkaföldfémek, illetve az azokból készült állandó mágnesek exportját, amivel az egész világot sakkban tudja tartani, hiszen mindenféle elektronikus termékekbe kellenek ezek az anyagok, viszont Kína mintegy 90 százalékos monopóliummal rendelkezik belőlük. A másik oldalról Amerika korlátozta a legfejlettebb mikrochipek, a mikrochiptervező eszközök és egy sor hasonló high-tech termék exportját Kínába. Kölcsönösen oda szúrnak, ahol a másiknak nagyon fáj, és ezen vitatkoznak most leginkább, de elképzelhető, hogy itt is lesz előrelépés" – mondta Salát Gergely.

Felidézte azt is, hogy néhány napja a feleknek alacsonyabb szinten sikerült egy keretmegállapodást tető alá hozniuk. Úgy hírlik – ezt leírva még nem lehetett látni hivatalos megállapodásban –, hogy a kínaiak megígérték, hogy egy évig nem fogják korlátozni a ritkaföldfémek exportját. Cserébe a sinológus szerint nyilván az amerikaiak is léptek valamit, de ez az a terület, ahol lehet számítani egyrészt konfliktusra, másrészt pedig esetleg valamilyen nagy, látványos kiegyezésre.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

A modern világ egyik legbiztosabbnak hitt rendszere, a légi közlekedés, 2026-ra meglepően sérülékennyé vált Európában. Nem egy külső sokk, hanem egymásra rakódó politikai és gazdasági döntések vezettek oda, hogy egyes reptereken már az alapvető működés feltételei is hiányoznak. A kerozinhiány nem pusztán energiaellátási probléma, hanem egy mélyebb strukturális feszültség tünete. Egy olyan rendszeré, amelyet túl szűkre szabtak.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Cseh Tibor András
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke
Sinkó Ottó: az 56-os forradalomhoz és a vasfüggöny lebontásához mérhető Magyar Péter győzelme

Sinkó Ottó: az 56-os forradalomhoz és a vasfüggöny lebontásához mérhető Magyar Péter győzelme

A választás eredményével eltűnt az a félelmem, hogy Magyarország vajon 10-20 év múlva az EU-hoz fog-e tartozni – mondta el a Portfolio-nak Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója, Magyarország egyik leggazdagabb embere. Szerinte a piaci reakció nem csoda, hiszen a szavazás jelentősége az 56-os forradalomhoz, a vasfüggöny megnyitásához, és a rendszerváltáshoz mérhető. Úgy látja, a választás eredménye nagyot javított Magyarország befektetői megítélésén, azonban a forint ereje rontja az exportversenyképességet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×