Infostart.hu
eur:
385.77
usd:
331.61
bux:
120793.46
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Donald Trumpa amerikai elnök beszél az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés (APEC) csúcstalálkozójának megnyitóján Kjongdzsuban 2025. október 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Andrés Martínez Casares

Donald Trump urándúsítási kérést kapott

A két Korea közötti feszültség enyhítésére szóló törekvését hangoztatta szerdán Donald Trump amerikai elnök a dél-koreai Gjondzsuban, leszögezve: Washington az összes érdekelt féllel, így Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel is dolgozni akar a megoldáson. Dél-Korea az atomprogramját fejlesztené.

„Jól ismerem Kim Dzsongunt, nagyon jól kijövünk egymással” – szögezte le Trump dél-koreai hivatali partnerével, I Dzsemjonggal közös sajtótájékoztatóján, amelyre a szöuli Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) pénteki megnyitója előtt került sor.

Trump mindazonáltal hozzátette: egyelőre nem sikerült megfelelő időpontot találni a találkozóra az észak-koreai vezetővel, erre azonban szerinte már a közeljövőben sor kerülhet. „Egy adott ponton foglalkoznunk kell Észak-Koreával; szerintem ők is ezt akarják és én is” – tette hozzá.

Előző elnöki ciklusa idején Trump háromszor találkozott Kim Dzsongunnal: először 2018-ban Szingapúrban, majd 2019-ben Hanoiban, utána pedig a Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezetben.

A két Korea technikailag 1953 óta háborúban áll egymással, az 1950–1953 közötti koreai háborút ugyanis nem békeszerződés, hanem tűzszüneti megállapodás zárta le.

A sajtótájékoztatón I Dzsemjong kifejezte abbéli reményét, hogy az Egyesült Államok lehetővé teszi Dél-Korea számára üzemanyagot beszerezni atommeghajtású tengeralattjáróihoz, illetve Trump támogatását kérte ahhoz, hogy hazája urániumot dúsítson és újrahasznosítsa kiégett nukleáris fűtőelemeit. Mint mondta, a dízelmeghajtású tengeralattjárók víz alatti navigációs képességei korlátozottak, így a haditengerészet nem képes nagy biztonsággal észlelni a kínai vagy az észak-koreai hajókat.

Rámutatott arra, hogy ha a szükséges nukleáris üzemanyag Dél-Korea rendelkezésére állna, akkor további tengeralattjárókat tudnak gyártani, így Szöul saját maga lenne képes ellenőrizni a Koreai-félsziget vizeit, „végső soron csökkentendő az amerikai erőkre háruló feladatokat”.

Az államfő emellett ígéretet tett a védelmi kiadások további növelésére, hogy hazája védelme ne függjön annyira az amerikai erők támogatásától.

Donald Trump és Kim Dzsongun lehetséges találkozójával kapcsolatban a dél-koreai elnök úgy vélte, az azért nem valósulhatott meg, mert a kommunista ország vezetője „nem volt őszinte”, mindazonáltal hangsúlyozta, hogy Trump hajlandósága egy ilyen találkozásra „máris a béke érzetét hozta el a Koreai-félszigetre”. Hozzátette, hogy Szöul támogatja az amerikai elnöknek a térség békéje érdekében tett erőfeszítéseit.

Kjongdzsu, 2025. október 29.
Donald Trump amerikai (b) és I Dzsemjong dél-koreai elnök kezet fog a kétoldalú megbeszélésük kezdetén az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés (APEC) csúcstalálkozó idején Kjongdzsuban 2025. október 29-én.
MTI/EPA/YNA pool
Donald Trump amerikai (b) és I Dzsemjong dél-koreai elnök kezet fog a kétoldalú megbeszélésük kezdetén az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttmûködés (APEC) csúcstalálkozó idején. MTI/EPA/YNA pool

Donald Trump a tervek szerint két napig marad Dél-Koreában, ez idő alatt – más vezetőkkel, köztük Hszi Csin-ping kínai elnökkel – részt vesz az APEC keretében megrendezendő több tárgyaláson. A kínai államfőre kitérve Trump az elnöki különgép fedélzetén, útban Dél-Korea felé azt mondta: „kiváló találkozóra” számít, amelyen reményei szerint számos problémára sikerül megoldást találni.

„Azt gondolom, képesek vagyunk mind hazánk, mind az egész világ számára nagyon jó eredményt elérni” – jelentette ki, ám hozzátette: nem biztos abban, hogy a felek foglalkoznak majd Tajvannal, amely egy kényes kérdés.

Arról is beszélt, hogy Washington esetleg enyhítene a kínai importárukat sújtó vámokon. Részleteket azonban nem közölt.

A Trump-kormány már februárban, alig egy hónappal hivatalba lépése után büntetővámokat vezetett be Kína ellen az úgynevezett fentanilválság miatt. Már korábban is részben Kínát hibáztatta a heroinnál ötször erősebb kábítószer okozta egyesült államokbeli problémákért. Az amerikai hatóságok régóta Kínát tekintik a fentanil gyártásához szükséges vegyi anyagok előállítása központjának, tavaly pedig az amerikai igazságügyi minisztérium vádat emelt kínai székhelyű vállalatok és alkalmazottaik ellen a fentanil gyártásával kapcsolatos bűncselekmények miatt.

Címlapról ajánljuk

A dánok és grönlandiak elkerülték a „Zelenszkij-pillanatot”

Ahogy várható volt, nem sikerült közelíteni az álláspontokat Grönland, Dánia és az Egyesült Államok között a sziget jövőjéről szóló, radikális amerikai igények kérdésében. A dán külügyek vezetője közölte: „alapvető ellentét” van a felek között, miközben a NATO fokozza katonai jelenlétét a térségben.
Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Ukrajna új korszakot nyitna a frontvonalon, Zelenszkij szükségállapotot hirdetett – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az ukrán parlament szerdán a 34 éves Mihajlo Fedorovot nevezte ki védelmi miniszternek, azzal a céllal, hogy technológiai innovációval erősítse meg a hadsereget a közel négy éve tartó háború újabb nehéz szakaszában. Feladata lesz gyors döntéseket hozni az ország légterének védelme, a frontvonal ellátásának megerősítése és az orosz előrenyomulást megállító technológiai megoldások bevezetése érdekében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szükségállapotot hirdetett az energiaszektorban, miután az orosz támadások miatt Kijevben százezrek maradtak áram, fűtés és víz nélkül a fagyos hidegben - írja a Kyiv Independent. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×