Infostart.hu
eur:
385.27
usd:
331.68
bux:
121730.22
2026. január 16. péntek Gusztáv
Donald Tusk lengyel miniszterelnök és felesége, Malgorzata Tusk szavazni érkezik a helyhatósági választások első fordulójában Sopotban 2024. április 7-én. A 29 millió szavazásra jogosult állampolgár a mintegy 2,5 ezer polgármester mellett az önkormányzati szervek 46,6 ezer képviselőjéről dönt. Április 21-én második fordulót tartanak azokban a körzetekben, amelyekben a polgármesterjelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Adam Warzawa

Egybeolvasztotta Lengyelország három kormánypártját Donald Tusk

Polgári Koalíció néven párttá egyesül a lengyel kormányfrakció három tömörülése - jelentették be szombati varsói nagygyűlésükön.

Az új párt a legnagyobb kormánypárt, a Donald Tusk miniszterelnök vezette Polgári Platform (PO), valamint a Modern és a Lengyel Kezdeményezés nevű két kisebb párt összeolvadásából jön létre.

Donald Tusk a szombati nagygyűlésen mondott, közel egyórás beszédben a kormány sikereiről beszélt, és kijelentette: az eddigi jó eredményeket azok veszélyeztetik, akik "Németországban vagy Hollandiában nagyobb fenyegetést látnak, mint Oroszországban".

A kormányfő ezzel arra a beszédre célzott, amelyet előző nap Jaroslaw Kaczynski, a fő ellenzéki párt elnöke mondott a Jog és Igazságosság (PiS) kongresszusán. Kaczynski fontosnak nevezte a lengyel-amerikai együttműködést és az Amerika-központú geopolitikai modellt, azzal érvelve, hogy az Egyesült Államok nem veszélyezteti Lengyelország szuverenitását, míg Németország, Franciaország és az "európai bürokrácia" igen.

Tusk úgy ítélte meg, hogy a PiS számára "Európa, az Európai Unió, Németország és Franciaország a fő ellenség". Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy Kaczynski pártja számára "a legnagyobb problémát a (lengyelek) szabadsága jelenti" - fogalmazott a kormányfő.

Kaczynski az X-en azt írta: a PiS a szombaton záruló kétnapos programkonferenciáján a lengyelek életkörülményeinek javításáról tanácskozik, míg a PO "nevet változtat, hogy propagandaszempontokból javítson a közkedveltségi felmérésekben elért eredményein".

A folytatásban

A Polgári Koalíció hivatalos regisztrálása után a párt tisztújító választásokat tart. Ennek időpontját nem jelentették be.

Polgári Koalíció (KO) néven 2018-ban már létrejött egy választási szövetség a PO-val az élén, 2019 óta pedig a PO vezette parlamenti frakció is ilyen néven szerepel. A frakciónak a Zöldek is tagja, amely azonban bejelentette: nem lesz része az új pártnak, mindazonáltal továbbra is együtt működik vele a parlamentben.

A lengyel kormánykoalíciónak a KO mellett két kisebb partner, a Lengyel Parasztpárt és a Lengyelország 2050 párt is része.

Címlapról ajánljuk
Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdett a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben a fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról: az ukrán tónus „bicskanyitogató”, Brüsszel pedig „kitapos és kiprésel mindenkiből minden pénzt”, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció – mondta.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×