Kiszivárgott a Tisza Párt energiaátállási terve, amely a kampány egyik legélesebb vitájává vált. A nyilvánosságra került javaslat szerint eltörölnék a védett üzemanyagárat – amit Brüsszel már követel –, megszüntetnék a rezsicsökkentést, bevezetnék az 1–1,5 százalékos energiafüggetlenségi adót a lakossági megtakarításokra, és leállítanák az olcsó orosz energia importját.

A számok súlyos következményeket vetítenek előre: egy átlagos autóval rendelkező háztartásnál éves szinten akár 1,1 millió forintos többletköltség jelenhet meg csak rezsiben és üzemanyagban, miközben az új adó további évi 360 ezer forinttal terhelné a megtakarításokat. A következmény egyértelmű: az energia ma már nem pusztán szakpolitikai kérdés, hanem a választók pénztárcáját közvetlenül érintő döntés, amely a kampány kimenetelét is meghatározhatja.

A stúdióban arról is szó esett: az európai energiapolitika iránya – az orosz források kivezetése és a fogyasztás korlátozása – egyre erősebben hat a tagállami döntésekre. A nemzetközi helyzet közben tovább éleződik: a közel-keleti konfliktusok és az energiapiaci bizonytalanság már most drasztikus áremelkedést hoztak, ami egész Európában inflációs nyomást generál. Szakértői számítások szerint a Tisza terve akár 25 százalékos inflációt is eredményezhetne, ami a Bokros-csomag időszakát idéző gazdasági sokkot jelentene Magyarországon.

A kérdés tehát túlmutat a kampányon: az energiaellátás biztonsága, ára és forrása a következő évek egyik legfontosabb politikai törésvonala lesz. A tét nem kisebb, mint hogy ki és milyen stratégiával képes kezelni egy egyre kiszámíthatatlanabb globális energiakörnyezetet.