Infostart.hu
eur:
385.16
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Egy nő átállítja faliórájának mutatóit 2018. október 27-én. A téli időszámítás október 28-án hajnali 3 órakor kezdődik, az órákat akkor hajnali 2 órára kell visszaállítani.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Egy tagállam újra nekilendül az óraátállítás uniós eltörlésének

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az Európai Bizottság régóta elakadt javaslatát szeretné feléleszteni.

„Mint tudják, a héten ismét átállítjuk az órákat, és én személyesen nem látom már ennek az értelmét” – mondta el Pedro Sánchez, spanyol miniszterelnök az X-re feltöltött videójában, írja a Politico.

Spanyolország megpróbál új életet lehelni abba az elakadt EU-javaslatba, amely szerint véget érne az óraátállítás. Az október 20-án tartott európai uniós miniszteri találkozó napirendjén ez eredetileg nem szerepelt, de a spanyol energiaügyi államtitkár, Joan Groizard kérelmezte a napirendre vételét.

Az I. világháború idején vezették be először Európában az óraátállítás intézményét, a kőszénnel való takarékoskodás végett, de a háború végeztével kivezették. Később a II. világháború, majd pedig az 1970-es évekbeli olajválság miatt vezette vissza a legtöbb ország.

A jelenlegi EU-s szabályok 2001 óta vannak érvényben, ezek értelmében állítjuk az órákat előre egy órával március utolsó vasárnapján, és állítjuk vissza egy órával október utolsó vasárnapján.

Az Európai Bizottság 2018-ban már tartott egy nyilvános konzultációt az ügyben, amelyen 6,4 millió európai állampolgár fejezte ki véleményét. 84 százalékuk azon az állásponton volt, hogy az óraátállításnak véget kellene vetni. A bizottság korabeli elnöke, Jean-Claude Juncker akkor be is jelentette, hogy 2019 októberéig ki fogják vezetni a vitatott intézkedést.

Az ötlet azonban egyes országokban ellenállásba ütközött. Így például az akkori portugál miniszterelnök, António Costa azt állította, a változtatás szakértők szerint hátrányosan érintené a portugál állampolgárokat. Görögország is támadta az óraátállítás eltörlését.

A javaslatot így végül nem ültették át a gyakorlatba. Sáncheznek most legalább tizenötöt kell meggyőznie a 27 EU-tagállamból, és annyi országot, amennyi az EU teljes lakosságának 65 százalékát képviseli. Amennyiben legalább négy tagállam ellenzi az ötletet, nem megy át a javaslat.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2025-ös, tavaszi óraátállítással kapcsolatban elmondta: „most nem tartozik Európa és Magyarország 100 legfontosabb problémája közé, hogy át kell-e állítani az órákat vagy sem”.

Az óraátállítás ellen van Finnország, és Lengyelország, képviselőik azt állítják, ez a gyakorlat negatív fizikai, és mentális hatással van Európa lakosságának körülbelül 20 százalékára.

A témával kapcsolatban korábban G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta, az óraátállítás felborítja az ember úgynevezett cirkadián ritmusát, „és mindenféle bajokat okoz”. Szegheő Péter belgyógyász szintén az InfoRádióban megerősítette, hogy az óraátállítás az egész szervezetnek nagy stresszt okoz, utána egy-két hétig kimutathatóan több a közlekedési baleset.

A szakemberek szerint

három hétbe is beletelhet, amíg az ember szervezete megszokja az óraátállítás hatását.

Az USA-ban mindeközben Donald Trump elnök idén tavasszal felszólította a kongresszust a nyári időszámítás állandósítására. Ez egy hosszú ideje parkolópályán lévő vitát élesztett újra. Szakértők szerint az amerikai döntés az Európai Uniót is újragondolásra késztethetné, különösen a pénzügyi piacok összehangolásának igénye miatt. Az ügyben végleges döntés még nem született – írja az USA Today.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×