Infostart.hu
eur:
379.74
usd:
322.17
bux:
133311.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Egy nő átállítja faliórájának mutatóit 2018. október 27-én. A téli időszámítás október 28-án hajnali 3 órakor kezdődik, az órákat akkor hajnali 2 órára kell visszaállítani.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Egy tagállam újra nekilendül az óraátállítás uniós eltörlésének

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök az Európai Bizottság régóta elakadt javaslatát szeretné feléleszteni.

„Mint tudják, a héten ismét átállítjuk az órákat, és én személyesen nem látom már ennek az értelmét” – mondta el Pedro Sánchez, spanyol miniszterelnök az X-re feltöltött videójában, írja a Politico.

Spanyolország megpróbál új életet lehelni abba az elakadt EU-javaslatba, amely szerint véget érne az óraátállítás. Az október 20-án tartott európai uniós miniszteri találkozó napirendjén ez eredetileg nem szerepelt, de a spanyol energiaügyi államtitkár, Joan Groizard kérelmezte a napirendre vételét.

Az I. világháború idején vezették be először Európában az óraátállítás intézményét, a kőszénnel való takarékoskodás végett, de a háború végeztével kivezették. Később a II. világháború, majd pedig az 1970-es évekbeli olajválság miatt vezette vissza a legtöbb ország.

A jelenlegi EU-s szabályok 2001 óta vannak érvényben, ezek értelmében állítjuk az órákat előre egy órával március utolsó vasárnapján, és állítjuk vissza egy órával október utolsó vasárnapján.

Az Európai Bizottság 2018-ban már tartott egy nyilvános konzultációt az ügyben, amelyen 6,4 millió európai állampolgár fejezte ki véleményét. 84 százalékuk azon az állásponton volt, hogy az óraátállításnak véget kellene vetni. A bizottság korabeli elnöke, Jean-Claude Juncker akkor be is jelentette, hogy 2019 októberéig ki fogják vezetni a vitatott intézkedést.

Az ötlet azonban egyes országokban ellenállásba ütközött. Így például az akkori portugál miniszterelnök, António Costa azt állította, a változtatás szakértők szerint hátrányosan érintené a portugál állampolgárokat. Görögország is támadta az óraátállítás eltörlését.

A javaslatot így végül nem ültették át a gyakorlatba. Sáncheznek most legalább tizenötöt kell meggyőznie a 27 EU-tagállamból, és annyi országot, amennyi az EU teljes lakosságának 65 százalékát képviseli. Amennyiben legalább négy tagállam ellenzi az ötletet, nem megy át a javaslat.

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a 2025-ös, tavaszi óraátállítással kapcsolatban elmondta: „most nem tartozik Európa és Magyarország 100 legfontosabb problémája közé, hogy át kell-e állítani az órákat vagy sem”.

Az óraátállítás ellen van Finnország, és Lengyelország, képviselőik azt állítják, ez a gyakorlat negatív fizikai, és mentális hatással van Európa lakosságának körülbelül 20 százalékára.

A témával kapcsolatban korábban G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke az InfoRádióban elmondta, az óraátállítás felborítja az ember úgynevezett cirkadián ritmusát, „és mindenféle bajokat okoz”. Szegheő Péter belgyógyász szintén az InfoRádióban megerősítette, hogy az óraátállítás az egész szervezetnek nagy stresszt okoz, utána egy-két hétig kimutathatóan több a közlekedési baleset.

A szakemberek szerint

három hétbe is beletelhet, amíg az ember szervezete megszokja az óraátállítás hatását.

Az USA-ban mindeközben Donald Trump elnök idén tavasszal felszólította a kongresszust a nyári időszámítás állandósítására. Ez egy hosszú ideje parkolópályán lévő vitát élesztett újra. Szakértők szerint az amerikai döntés az Európai Uniót is újragondolásra késztethetné, különösen a pénzügyi piacok összehangolásának igénye miatt. Az ügyben végleges döntés még nem született – írja az USA Today.

Címlapról ajánljuk
Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.

Orbán Viktor a Mandiner Klubesten: Magyarország Brüsszel útjában áll, ezért nyílt a választási csata

Szerda este a Mandiner Klubest vendége Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Jól állunk, de a csata még nyílt” – mondta a választásokról, hozzátéve: „ha megdolgozunk érte, nyerünk”. A kormányfő szerint Brüsszel beavatkozik a magyar kampányba, sőt még Kijev is. „A tét az, hogy sorsot fogunk választani. Ha letérünk a magyar rendszerről, és brüsszeli rendszert hozunk be, nem lehet majd visszatérni”. „Az én kihívóim Brüsszelben vannak, nem Magyarországon. Küldtek ide valakit” – fogalmazott. Donald Trump esetleges magyarországi látogatásáról azt mondta: „Csalogatom. Adtam időpontokat neki”.
Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Történelmi támadás érte Ukrajnát, tárgyalóasztalhoz ülnek a háborúzó felek - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Oroszország példátlanul súlyos ballisztikusrakéta-támadást hajtott végre Ukrajna energiaellátó rendszere ellen: több nagyváros, köztük Harkiv és Kijev, szinte teljesen áram és fűtés nélkül maradt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a csapás annyira súlyos, hogy az a béketárgyalások következő körére is hatással lesz - az egyeztetések ma folytatódnak, a delegációk már asztalhoz is ültek. Közben az oroszok nagy erőkkel ostromolják Pokrovszk és Huljajpole térségét, mindkét városban már csak pár házat tartanak az ukrán védők. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború eseményeivel szerdán.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×