Infostart.hu
eur:
363.93
usd:
319.09
bux:
143467.89
2026. július 22. szerda Magdolna
Jens Spahn német egészségügyi miniszter nyilatkozik a tüdőgyulladást okozó új koronavírus Kínából kiinduló járványának terjedése elleni küzdelemről Berlinben 20220. február 12-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Németország bajban: jöhet a hetvenéves nyugdíjkorhatár

A német gazdaságot több mint két éve sújtó recesszióból való kilábalás jelenti a legfőbb feladatot a Merz-kormány számára. Ennek részeként most a nyugdíjkorhatár emeléséről kezdődött vita.

Katherine Reiche gazdasági miniszter tekintélyes gazdasági szakértőket, köztük a mindenkori kormányt tanácsokkal ellátó, úgynevezett bölcsek tanácsának jelenlegi, illetve korábbi tagjait bízta meg egy növekedési program kidolgozásával. A testület tagjai között van Veronika Grimm, a bölcsek tanács vezetője, továbbá több olyan neves egyetemi intézeti vezető, akinek fő területe a gazdasági, illetve pénzügyi stabilitás megteremtése.

A megbízott szakértők – mint arról a ZDF közszolgálati médium beszámolt – nem köntörfalaztak. Már a bevezetőben arra mutattak rá, hogy a német gazdaság 2021 óta stagnál, s míg az Egyesült Államokban a gazdasági teljesítmény több mint tizenkét százalékkal, Hollandiában és Dániában kilenc százalékkal nőtt, Németországban alig.

Túl kevés az innováció, túl sok a szabályozás, túlterhelt a jóléti állam

– fogalmaztak a közgazdászok, hangsúlyozva, hogy más országok gazdaságai jobban megbirkóztak az elmúlt évek strukturális változásaival. Németország – mint érveltek – egyre inkább veszít versenyképességéből, mert az ötleteket ritkán valósítják meg, a vállalatokat pedig fékezi a bürokrácia. Utaltak a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a korszerű ipari technológia hiányára. Kiemelték azt is, hogy magasak a szociális kiadások.

A tanácsadói csoport ötpontos növekedési programot terjesztett elő, amely tartalmazta azt a „robbanásveszélyes” javaslatot is, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatáron túllépve, idősebb korig kell dolgozni.

Első pontként ugyanakkor az innovációt és a munkavállalók, a tőke és az ötletek átcsoportosítását javasolták is a korábbi területekről olyan új területekre, ahol nagyobb hatást fejthetnek ki. Nem minden iparág növekszik egyforma ütemben, néhány közülük veszít jelentőségéből – mutattak rá.

Kezdeményezték az állami beruházások célzott felhasználását, hangsúlyozva, hogy a rövid távú kiadások helyett a jövőbeli projektekre kell fókuszálni, és ezzel összefüggésben az oktatásba, az infrastruktúrába és a kutatásba történő beruházásokat említették.

A program külön fejezetben foglalkozott a szociális rendszerek reformjának szükségességével, utalva a hosszabb ideig történő munkavállalás és a későbbi nyugdíjba vonulás szükségességére. A nyugdíjkorhatárt a várható élettartam növekvéséhez kel kapcsolni, „csak így lehetne megakadályozni, hogy nagyobb terhet rójunk a jövő nemzedékeire” – hangoztatta a program. A szociális juttatásokat úgy kell alakítani hogy azok erősebben motiválják az embereket a visszatérésre a munkába – fogalmaztak a szakértők.

A jelenlegi nyugdíjtörvény szerint a 65 éves korhatárt fokozatosan emelik, a cél az, hogy 2031-re elérje a 67 évet, de ez a korhatár az 1964-ben vagy a később születettekre vonatkozik.

Bírálta az előterjesztés szociális részét, közvetve a gazdasági minisztert és szakértőit Jens Spahn, a CDU frakcióvezetője. Az ARD televíziónak nyilatkozva a frakcióvezető nem zárta ki, hogy

a nyugdíjkorhatárt a következő évtizedben 67 évről 70 évre emelik.

Ugyanakkor annak a nézetnek adott hangot, hogy a jelenlegi körülmények között semmiképp nem helyes erről vitát kezdeményezni.

„Ha egyre tovább élünk, akkor ennek a hosszabb életnek egy részét is munkával kell töltenünk” – ismerte el a CDU politikusa, aki szerint őszintén el kell mondani a németeknek, hogy mi a változtatás lényege.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: „mostantól minden illegitim, a célunk a jogállam visszaállítása, de kizárólag békés eszközökkel”
rendkívüli tájékoztató

Orbán Viktor: „mostantól minden illegitim, a célunk a jogállam visszaállítása, de kizárólag békés eszközökkel”

Eljött az önkény kora, az utolsó legitim államfő Sulyok Tamás. A Fidesz nem vesz részt az új közjogi méltóságok megválasztásában, és mindegyiküket illegitimnek fogja tekinteni. A Fidesz célja a demokrácia visszaállítása – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: parlamenti, kizárólag békés keretek között folytatják az ellenállást, ennek gyakorlati módjairól a hétvégén a Tusványoson beszél majd. A Fidesz elnöke Bóka Jánossal, a Fidesz kedden megválasztott parlamenti frakcióvezetőjével tart tájékoztatót. „Szijjártó Péter döntését maximálisan támogattam, rá még nagy politikai szerep vár Magyarországon, nem holnap, hanem holnapután” – fogalmazott Orbán Viktor.

Magyar Péter és Vitézy Dávid a Baross Gábor tervről: 15 év alatt 3550 milliárd forintból újul meg a magyar vasút

Az erősen leromlott állapotban lévő Rákospalota-Újpest vasúti megállóhelyre vonatozott a kormányfő és a közlekedési és beruházási miniszter, hogy bejelentsék a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részleteit. Vitézy Dávid szerint a terv ausztriai vasútfejlesztési tempót jelent.
inforadio
ARÉNA
2026.07.22. szerda, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Megjött az első riasztás: ezeken a benzinkutakon fogyhat el az üzemanyag

Megjött az első riasztás: ezeken a benzinkutakon fogyhat el az üzemanyag

Fizikai gázolajhiányról számolt be az ENVI kúthálózat: a hazai és nemzetközi üzemanyagpiaci helyzet miatt egyes töltőállomásaikon átmenetileg elfogyhat a dízel. Az országos jelenléttel rendelkező, 21 kutat üzemeltető társaság szerint munkatársaik igyekeznek fenntartani a folyamatos ellátást, de jelenleg tényleges áruhiánnyal küzdenek. A probléma hátterében többek között a rendkívül feszes globális dízelpiac áll: Oroszország július 8-án megtiltotta a dízel exportját, miután ukrán dróntámadások több finomító működését visszavetették. Bár egyetlen hálózat gondjai még nem jelentenek országos ellátási zavart, a helyzet figyelmeztető jelzés lehet a hazai dízelellátás szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×