Infostart.hu
eur:
368.48
usd:
318.29
bux:
148622.5
2026. szeptember 2. szerda Dorina, Rebeka
Emmanuel Macron francia elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában tartott sajtóértekezleten 2025. szeptember 4-én, miután befejeződött az Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban támogató nemzetközi koalíció párizsi csúcstalálkozója.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin

Totális patthelyzet Franciaországban - Emmanuel Macron „alól” egymásután esnek ki a kormányfők

Kevesebb mint egy nappal az új francia kormány bemutatása után máris lemondott posztjáról Sébastien Lecornu francia kormányfő. Ezzel folytatódik a már régóta húzódó kormányválság Franciaországban, sőt... Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense az InfoRádió megkeresésére magyarázta el, mi zajlik.

Egy éven belül a harmadik francia kormányfő mondott le hétfőn.

Szűcs Anita, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének docense az InfoRádióban elmondta, már a hétfői lemondás óta is bonyolódott az ügy.

"Lemondott ugyan a francia kormányfő, akinek a lemondását el is fogadta Emmanuel Macron elnök, mégis délután 5-6 óra között visszahívta, és megbízta egy akciótervvel arra, hogy megpróbálja a patthelyzetet feloldani" - mutatott rá a szakértő.

Franciaország tavaly óta szinte kormányozhatatlan, mivel háromosztatúvá vált a parlament, a francia politikai rendszer "úgy van kitalálva", hogy legyen egy többségben levő párt, ami támogatja az elnök munkáját a félelnöki rendszerben, ám most három közel egyenlő erő van a parlamentben, akik nem tudnak egymással megegyezni; "tehát ami máshol teljesen normális, koalíciós kormányzás, az Franciaországban szokatlan, azt ők nem tapasztalták, nem ismerik".

De ez csak az egyik probléma.

"Ami miatt sorban mondanak le a kormányfők, hogy

van egy költségvetés, ami nagyon erős megszorításokat tartalmaz a kiadási oldalon. Ennek a költségvetésnek az elfogadása körül zajlott mindhárom kormány esetén a vita. Egy következő kormánynak ezt kellene megoldania"

- mondta.

Amíg viszont a költségvetésről nincs megállapodás, addig nem lesz stabil kormányzás Franciaországban.

Ez márpedig nem lesz egyszerű, mert a szélsőjobb (Marine Le Pen - Nemzeti Tömörülés) és a szélsőbal (Jean-Luc Mélenchon - Engedetlen Franciaország) a szakértő szerint igen erős, a többi, parlamentbe kerülő párt nem is nagyon akar új választást, aki pedig kormányoz, nem tud kormányozni.

"Minden párt a saját tőkéjét szeretné kovácsolni abból a helyzetből, hogy nem enged a költségvetés tételeihez hozzányúlni, éppen ezért erősödik a patthelyzet ahelyett, hogy a megoldás közeledne" - fejtegette Szűcs Anita.

Ebben a helyzetben a francia elnöknek két lehetősége van:

  1. kinevez egy kormányfőt, akiben, illetve akinek a támogatásában a pártok "egy ideig" megegyeznek
  2. kiír egy új választást, mint tavaly.

Szűcs Anita szerint most is egyre közelebb vagyunk ahhoz, hogy megint új választás legyen, de ez azon is múlik, hogy a mérsékelt nagy pártok mennyire éreznek magukban erőt ahhoz, hogy a választóknak "ajánlatot téve" feloldják a helyzetet. Ennek az ajánlatnak a költségvetést kell alapvetően rendeznie.

Franciaország mérete és léptéke már az, ami befolyással van az eurózóna egészére is, a közös pénz pedig ezekben a napokban "nincs túl jó bőrben", erre reagálva azt mondta, a "piacok egyre rosszabbul tűrnek", és Franciaország hitelminősítése is folyamatosan romlik, már az Olaszországgal történő "helycsere" van napirenden; márpedig Olaszországban bár stabil a gazdaság, de hatalmas adósságot görget maga előtt, ezzel az elit pedig "nem hajlandó mit kezdeni".

A piaci szereplők pedig - mint a szakértő folytatta - a hitelminősítőktől kezdve a befektetőkön át sorban árazzák be a politikai instabilitást, mivel hiába is lenne versenyképes Franciaország vagy lennének rendben a növekedés feltételei, ezeket mind lerombolja a politikai rendetlenség.

A kulcs Emmanuel Macron kezében van, az ő pozíciója a legstabilabb, neki "nem kell lemondania" még két évig, közben viszont az a helyzet, hogy az ő programja "nem tud előre menni", miközben a kormányzásért a kormány felel.

Szűcs Anita szerint ugyanakkor az EU-t magát nem gyengíti a helyzet, mivel a francia külpolitika "gyakorlatilag független a kormánytól", az államfőhöz tartozik, a külügyminiszter csak "egy technokrata feladatokat ellátó személy". A kényszer viszont sürget: a hadiipari kiadások növelési kényszere miatt ehhez hozzá kellene igazítani a számokat, ebben más országok már előrébb járnak, "a német és olasz hadiipar már dübörög".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Tízből hét magyart érint, mégis sokan csak akkor lépnek, amikor már baj van

A Semmelweis Podcast második adásában Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője kiemelte: a családorvosok körében tavaly indult el az életmód licenc képzés, az első orvosok pedig már le is vizsgáztak. A szakember az életmódorvoslás hat fő pillérét is megemlítette a beszélgetésben.
inforadio
ARÉNA
2026.09.02. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

Itt a Tisza-kormány 500 milliárdos Havária Alapja - De mégis mit kezdhet vele?

A Tisza-kormány 2026-os költségvetési módosításának egyik legjelentősebb újítása az 500 milliárd forintos Havária Alap létrehozása, amelyet az aszályhelyzet, az energiakrízis és egyéb előre nem látható kiadások fedezésére hoztak létre. Az alap a GDP 0,54%-át teszi ki, és a kormány meglehetősen szabadon rendelkezhet felette, mivel nemcsak energetikai és aszályügyek miatt, hanem gyakorlatilag bármilyen váratlan kiadásra felhasználhatja. Elemzésünk szerint az alap valódi tétje az, hogy a kormány mennyire takarékosan bánik majd vele: ha nem költi el a teljes összeget, azzal a fiskális fegyelem melletti elkötelezettségét bizonyíthatja a piacok és hitelminősítők felé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×