Sebastien Lecornu – a legutóbbi francia miniszterelnök – mindössze 14 órával azután jelentette be távozását, hogy feladta kormányalakítási kísérleteit. Valamivel több mint másfél év alatt ő volt az ország ötödik kormányfője.

Kommentátorok már hetekkel ezelőtt úgy írták le a helyzetet, hogy „Franciaország lett az új Olaszország” – utalva a 20. század végén egymást gyorsan váltó olasz kormányokra és a megugrott költségvetési hiányra.

A deficit az EU szabályaiban meghatározott, GDP-arányos 3 százalékhoz képest szinte a megengedett szint duplája, míg az államadósság a nemzeti össztermék 115 százaléknak felel meg.

A nagy hitelminősítők, a Fitch és az S&P Global már szeptemberben rontották Párizs adósbesorolását. Most közölték, hogy az országnak szűk politikai mozgástere van a pénzügyi helyzete rendezésére, miközben a GDP 57 százalékát költi el a kormány, ami az általuk minősített országok közül a legmagasabb kiadásokat jelenti.

Egy kisebb ügynökség, az európai székhelyű Scope Franciaország elemzőjének első kommentárja szerint Emmanuel Macron elnöknek kevés opciója maradt. Kinevezhet egy új miniszterelnököt, aki ismét próbálkozhat a koalíció-alakítással (ami elődeinek sem ment, vagy ha ment, megbuktatták őket a Nemzetgyűlésben) vagy újabb előrehozott választásokat írhat ki). Mindez azzal járhat, hogy tovább csúszik a jövő évi költségvetés jóváhagyása és a lényegi pénzügyi konszolidációs lépések.

Közben a kamerák felvették, hogy néhány órával Lecornu lemondása után Macron egyedül sétált Párizsban a Szajna partján.

Macron, solitude qui va des quais de Seine aux quais de gare...pour le départ ? pic.twitter.com/ARpMcC9eo9

— Gilbert Collard (@GilbertCollard) October 6, 2025

Az elnöki testőrök messze előtte és mögötte lemaradva mentek, a jelenetet bemutatta a francia televízió is. Mint a Reuters megjegyezte, az egész arra emlékeztetett, ahogy a néhai Charles de Gaulle elnök az 1960-as évek végén egy privát pillanatot keresett magának a szélfútta írországi vidéken a lemondása után.

A rendelkezésre álló lehetőségek közül Macron azt választotta, hogy további két napot adott lemondott miniszterelnökének, hogy egy utolsó kísérletet tegyen arra, hogy akár ellenzéki pártok bevonásával koalíciós kormányt alakítson.

A hazájában egyre inkább elszigetelt államfő azért kerülné az előrehozott választásokat, mert előfordulhatna, hogy a radikális jobboldal kerülne hatalomra, ami elhozhatná az ő lemondását

és így nem töltené ki 2027-ben lejáró hivatali idejét.

Miközben az elnök volt szövetségesei eltávolodtak tőle és 2027-re gondolva helyezkednek, a francia közvélemény közel fele őt vádolja a politikai válságért. Hasonló az aránya azoknak, akik szerint az vezetne ki a patthelyzetből, ha lemondana.

A mostani krízis egyik kiváltó oka, az, hogy Macron hazardírozott és tavaly nyáron előrehozott választásokat írt ki. Az eredmény az lett, hogy a Nemzetgyűlésben három, egymással szembenálló ideológiai blokk bénította meg a kormányt.