Infostart.hu
eur:
364
usd:
325.41
bux:
144151.35
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
A koppenhágai reptér
Nyitókép: Wikipédia

Már újból üzemelnek a drónok miatt lezárt dán és norvég repterek

A koppenhágai és oslói repülőterek szeptember 22-én több órára felfüggesztették működésüket, miután a térségben drónokat észleltek, repülési eltereléseket kényszerítettek ki, és több ezer utas számára zavarták meg az utazást.

„A dán főváros reptere jelenleg zárva van a felszállások és a leszállások miatt, mivel két-három nagyobb drónt figyeltek meg a térségben” – közölte hétfő este a rendőrség az X-en. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szóvivő megerősítette, hogy Dánia legnagyobb repülőterét teljesen lezárták, de további részleteket nem árult el. Legalább 15 járatot irányítottak át más repülőterekre, miután két-három nagy drónt láttak a légikikötő közelében.

Aztán helyi idő szerint hajnali 0.30-kor újra megindult a légikikötő forgalma, miután majdnem négy órán keresztül zárva tartott.

Hasonló eset történt az oslói Gardermoen repülőtéren. A légteret itt is több órára lezárták, miután drónokat észleltek a közelben - közölte kedden a reptér üzemeltetője a norvég NRK portállal. Ugyanakkor az éjszaka folyamán a norvég rendőrség két külföldit vett őrizetbe, mert drónokat reptettek egy katonai bázis közelében.

„Két külföldi állampolgárt vettünk őrizetbe, mert drónjaikkal berepültek a tiltott légtérbe” – jelentette az oslói rendőrség hétfő este. Ezzel párhuzamosan a norvég főváros repülőterét is ideiglenesen bezárták , majd négy órás szünetet követően újra indulhatott a légi forgalom.

Az esettel kapcsolatban a Kyiv Independent azt írja: egyelőre nem tudni biztosan, hogy milyen drónok zavarták meg a két ország légi forgalmát. Koppenhágában azt közölték, a dán rendőrség együttműködik a norvég hatóságokkal annak megállapításában, hogy a két incidens összefügg-e.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy képzett drón pilóta vezethette a robotot. Olyan, akiknek megvannak a képességei, a felkészültsége és az eszközei egy ilyen akcióhoz” – nyilatkozta Jens Jespersen dán rendőrfőkapitány.

A svéd Sydsvenskeren hírportál arról számolt be, hogy dán fővárosból több járatot is átirányítottak a dél-svédországi Malmöbe, a két országot elválasztó Oresund-szoroson keresztül.

A Dániában és Norvégiában történtek miatt sok európai ország, különösen a NATO-tagok, vezetői fejezték ki aggodalmukat. Többen közülük emlékeztettek arra, hogy a közelmúltban a Lengyelországot érte orosz dróntámadás, aztán Románia légterét sértették meg ismeretlen repülő robotok, majd Észtország fölé hatolta be rövid időre orosz vadászbombázók. A hét végén pedig egy orosz felderítő gép sértette meg a német és a svéd szuverenitást.

Minden eddig érintett ország a NATO tagja és a háború kitörése óta szilárd szövetségesei az Oroszországgal küzdő Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Nagy Attila Tibor: Orbán Viktor és a Fidesz elkezdte feldolgozni a vereséget, de a nyelvezetük csak az idősebbekhez szól

Nagy Attila Tibor: Orbán Viktor és a Fidesz elkezdte feldolgozni a vereséget, de a nyelvezetük csak az idősebbekhez szól

A Fidesz mintha kezdené feldolgozni a választási vereséget, de az „újkommunista”, illetve „baloldali” jelzők szitokszóként használata az ellenfélre, illetve a kormányzati gazdaságpolitikára kevés, hiszen csak az idősebbekhez szól, de egyáltalán nem szólítja meg a fiatalokat – vélekedett Nagy Attila Tibor az InfoRádióban. A politikai elemző beszélt a KDNP esetleges Fidesztől való „leválásáról”, valamint Magyar Péter miniszterelnökkel vívott saját személyes szócsatájáról is.

Elfogadták a gyermekvédelmi törvényt is – sorozatban szavaz az Országgyűlés, Magyar Péter máris reagált

Vagyonvédelmi hivatal, médiatanács, ügynökakták – fontos nap a parlamentben. A Fidesz és a KDNP „gendertörvénynek” nevezte és a gyermekvédelmi törvény ellen szavazott, Magyar Péter miniszterelnök rögtön reagált.
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Napokon belül kiderül, mekkora lehet a minimálbér jövőre

Napokon belül kiderül, mekkora lehet a minimálbér jövőre

Október második felében a VKF-ülésen már konkrét számokról is lehet beszélni a jövő évi minimálbér-emelés kapcsán - mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára egy mai eseményen. Jövőre elvileg 14%-kal kellene emelkednie a minimálbérnek a 2024-ben megkötött hároméves béralku értelmében, azonban a GDP-növekedési adatok fényében erre nincs sok esély. Idén a tervezett 13% helyett 11%-kal nőtt a minimálbér. Ezzel kapcsolatban a VOSZ főtitkára elmondta: majdnem túlnyújtózkodott azon a munkaadói szféra, mint ami a realitásból adódott volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×