Infostart.hu
eur:
362.19
usd:
312.2
bux:
131773.44
2026. május 19. kedd Ivó, Milán
A koppenhágai reptér
Nyitókép: Wikipédia

Már újból üzemelnek a drónok miatt lezárt dán és norvég repterek

A koppenhágai és oslói repülőterek szeptember 22-én több órára felfüggesztették működésüket, miután a térségben drónokat észleltek, repülési eltereléseket kényszerítettek ki, és több ezer utas számára zavarták meg az utazást.

„A dán főváros reptere jelenleg zárva van a felszállások és a leszállások miatt, mivel két-három nagyobb drónt figyeltek meg a térségben” – közölte hétfő este a rendőrség az X-en. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó szóvivő megerősítette, hogy Dánia legnagyobb repülőterét teljesen lezárták, de további részleteket nem árult el. Legalább 15 járatot irányítottak át más repülőterekre, miután két-három nagy drónt láttak a légikikötő közelében.

Aztán helyi idő szerint hajnali 0.30-kor újra megindult a légikikötő forgalma, miután majdnem négy órán keresztül zárva tartott.

Hasonló eset történt az oslói Gardermoen repülőtéren. A légteret itt is több órára lezárták, miután drónokat észleltek a közelben - közölte kedden a reptér üzemeltetője a norvég NRK portállal. Ugyanakkor az éjszaka folyamán a norvég rendőrség két külföldit vett őrizetbe, mert drónokat reptettek egy katonai bázis közelében.

„Két külföldi állampolgárt vettünk őrizetbe, mert drónjaikkal berepültek a tiltott légtérbe” – jelentette az oslói rendőrség hétfő este. Ezzel párhuzamosan a norvég főváros repülőterét is ideiglenesen bezárták , majd négy órás szünetet követően újra indulhatott a légi forgalom.

Az esettel kapcsolatban a Kyiv Independent azt írja: egyelőre nem tudni biztosan, hogy milyen drónok zavarták meg a két ország légi forgalmát. Koppenhágában azt közölték, a dán rendőrség együttműködik a norvég hatóságokkal annak megállapításában, hogy a két incidens összefügg-e.

„Arra a következtetésre jutottunk, hogy képzett drón pilóta vezethette a robotot. Olyan, akiknek megvannak a képességei, a felkészültsége és az eszközei egy ilyen akcióhoz” – nyilatkozta Jens Jespersen dán rendőrfőkapitány.

A svéd Sydsvenskeren hírportál arról számolt be, hogy dán fővárosból több járatot is átirányítottak a dél-svédországi Malmöbe, a két országot elválasztó Oresund-szoroson keresztül.

A Dániában és Norvégiában történtek miatt sok európai ország, különösen a NATO-tagok, vezetői fejezték ki aggodalmukat. Többen közülük emlékeztettek arra, hogy a közelmúltban a Lengyelországot érte orosz dróntámadás, aztán Románia légterét sértették meg ismeretlen repülő robotok, majd Észtország fölé hatolta be rövid időre orosz vadászbombázók. A hét végén pedig egy orosz felderítő gép sértette meg a német és a svéd szuverenitást.

Minden eddig érintett ország a NATO tagja és a háború kitörése óta szilárd szövetségesei az Oroszországgal küzdő Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Salát Gergely: a tajvani ügy halogatása az egész világnak jó

Kína tologatja maga előtt Tajvan függetlenségi problémáját, és az Egyesült Államok sem foglal egyértelműen állást a kérdésban, ami jelenleg mindkét félnek jó, de hosszú távon nem lehet megoldás - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa. Beszélt arról is, hogy Kína számára Donald Trump jó amerikai elnök, mert gyakran konfrontálódik akár a saját szövetségeseivel is.

Jelképes helyről üzent a magyar–lengyel barátságról Magyar Péter

Magyar Péter örül, hogy a magyar–lengyel kapcsolatok visszakerülhetnek megérdemelt helyükre. Ezt maga a miniszterelnök hangsúlyozta kedden, miután udvariassági látogatást tett Grzegorz Rys bíborosnál, krakkói érseknél a Wawelben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.20. szerda, 18:00
Horn Gábor
a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke
Több mint tíz éve nem zúdítottak ekkora pénztengert a piacra Soros Györgyék – Mutatjuk a legizgalmasabb befektetéseket!

Több mint tíz éve nem zúdítottak ekkora pénztengert a piacra Soros Györgyék – Mutatjuk a legizgalmasabb befektetéseket!

A Hormuzi-szoros lezárása globális ellátási sokkal és recessziós félelmekkel fenyeget, miközben a dübörgő AI-láz sok befektető számára még most is kényelmes szemellenzőként működik. Ilyen környezetben különösen felértékelődnek azoknak a sztárbefektetőknek a lépései, akik nem egyetlen piaci mániában lettek sikeresek, hanem évtizedek óta navigálnak válságok, buborékok és eufóriák között. Most a Soros György által alapított Soros Fund Management friss 13F-jelentése mutatja meg, merre mozdult el a nagy pénz. A tét nem kicsi: az alap tőzsdei portfóliója olyan szintre ugrott, amire 2015 óta nem volt példa. Már csak az a kérdés, pontosan mit vettek – és befektetőként érdemes-e követni őket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×