Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Rendőrök a koppenhágai repülőtéren, miután drónok észlelése miatt csaknem négy órára leállították az összes felszállást és leszállást 2025. szeptember 22-én. Az oslói repülőtér légterét is lezárták drónok miatt. A dán és a norvég hatóságok együttműködnek annak megállapításában, hogy van-e kapcsolat a két eset között.
Nyitókép: MTI/EPA/Ritzau/Steven Knap

Ismét órákra leállt a forgalom egy dán repülőtéren, F–16-os vadászgépek telephelyénél

Dániában újabb repteret kellett lezárni drónok miatt, Aalborgban szerda éjjel állt le a forgalom. Az eset azért aggasztó, mert a város légikikötője nemcsak polgári járatokat fogad, hanem a dán különleges műveleti parancsnokság és a haditengerészet egységeinek is otthona.

Aalborg repülőterén szerda este tíz óra körül észleltek több drónt, amelyek kivilágítva repültek a kifutópálya közelében. A teljes légiforgalmat csaknem három órára, hajnali egyig leállították. A rendőrség közlése szerint nem egyetlen eszközről volt szó, és nem tudni, ugyanazok a gépek zavarták-e meg a forgalmat, amelyek néhány nappal korábban Koppenhága repülőterénél tűntek fel.

Troels Lund Poulsen védelmi miniszter – Oroszország nevének említése nélkül – úgy fogalmazott, hogy a szervezettnek tűnő akció mögött egy professzionális szereplő állhat, és hibrid támadásnak nevezte az incidenseket. Peter Hummelgaard igazságügyi miniszter hozzátette: a cél a félelemkeltés és a társadalom megosztása, ezért új jogosítványokat és technikai eszközöket adnak a repülőtereknek a drónok kiiktatására.

A hatóságok beszámolója szerint az éjszaka folyamán más dániai repülőterek környékén is láttak drónokat – olyan helyen is, ahol az ország F–16-os és F–35-ös vadászgépei állomásoznak.

A hét elején Norvégiában, az oslói repülőtéren is három órára lezárták a légteret egy drónészlelés miatt. A dán kormányfő, Mette Frederiksen pedig úgy fogalmazott: nem zárható ki, hogy Oroszország áll a koppenhágai incidens mögött. A Kreml szóvivője viszont határozottan visszautasította a vádat.

Moszkva neve az utóbbi hetek légtér-sértései miatt merült fel. Először Lengyelországban lőttek le orosz katonai drónokat, majd a NATO és az Európai Unió állítása szerint orosz harci gépek sértették meg Észtország légterét. Moszkva mindkét esetben tagadott – az első esetben azt, hogy köze lett volna a drón-incidenshez, a második esetben azt, hogy gépei berepültek volna az észt légtérbe.

A drónincidensek azonban nem csak az ukrajnai háború miatt geopolitikai feszültséghez köthetők. Európai repülőterek környékén az elmúlt években egyre gyakoribbak a hasonló esetek. 2023-ban például a frankfurti légikikötőt is többször le kellett zárni drónok miatt.

Az egyik legsúlyosabb incidens az volt, amikor 2018 decemberében máig ismeretlen drónok napokra megbénították a londoni Gatwick repülőteret. A légikikötőt több mint harminc órán át tartották zárva, miután több mint száz drónészlelésről számoltak be három nap leforgása alatt. A karácsonyi utazási szezonban százezrek rekedtek a terminálokon. Bár a rendőrség átfogó vizsgálatot folytatott, végül senkit sem tudtak felelősségre vonni az ügyben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×