Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Resperger István a dróntámadásokról: ez nem hamis zászlós ukrán akció, hanem NATO-tesztelés

Minden jel arra utal, hogy a lengyelországi és a romániai drónincidensek nem hamis zászlós ukrán akciók voltak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának igazgatója. Resperger István ezredes szerint a NATO katonai szempontból elkövetett néhány hibát, politikailag viszont jól reagált az orosz provokációra. A teljes beszélgetést este 6 órától hallhatja.

Az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában kedden Resperger István, a MATE Biztonságkutató Központjának igazgatója kijelentette, katonai vizsgálati eszközökkel meg lehet állapítani, hogy ki indította a lengyelországi drónincidens lezuhant eszközeit.

„Sajnálom, hogy a NATO nem állt elő ezzel a történettel, hogy mikor és milyen irányba indították ezeket a drónokat. Ha hamis zászlós támadásról lenne szó, azt az országok úgy szokták alkalmazni, hogy pár ilyen eszközt vetnek be, hiszen azzal is elérik azt a politikai hatást, amivel mondjuk a NATO-t nagyobb erőfeszítésre lehet ösztönözni. De az, hogy 20-25 drón bevetése különböző irányokba – Baltikum, nagyobb városok, repterek, NATO-bázisok, logisztikai központ –, ez nem hamis zászlós támadás, hanem annak a stratégiának a része, aminek a második része most zajlik Fehéroroszországban; egy hadgyakorlat. Teszteljük le, mit csinálnak a túloldalon!” – fogalmazott az ezredes.

Ha Oroszország ezekkel a drónokkal tesztelte a NATO-t, akkor adódik a kérdés: hogyan vizsgázott a NATO? Resperger István szerint katonai szempontból voltak problémák.

„Egyrészt: két és fél órán keresztül Lengyelország területén drónok játszadoztak, az nem volt egy szerencsés dolog. A másik: a korai előrejelző rendszernek ezt sokkal korábban jeleznie kellett volna. A harmadik, hogy nem Fehéroroszországnak kellett volna szólni Lengyelországnak, hogy »csókolom, itt most mennek a drónok, de nem mi lőttük ki«. Tehát ebből a szempontból vannak problémák” – sorolta, és hozzátette, hogy a lelövési arányokról vitatkoznak még, de a drónok 26 százalékát lőtték le.

Resperger István úgy véli, politikai szinten viszont nagyon jól vizsgázott a NATO: Lengyelország tájékoztatta a NATO-főtitkárt, és kérte a 4. cikkely alkalmazását, hogy konzultáljanak az incidensről.

Ennek az eredményeként 90 ezer katona érkezokl a régióba, illetve eldőlt az is, hogy egy olyan repüléstilalmi övezetet fognak létrehozni egész Norvégiától Fehéroroszországon át az ukrán határig, amelyet a britek, franciák, dánok fognak ellenőrzini vadászgépekkel. „Ez a világ legveszélyesebb zónája most” – mondta a katonai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Temérdek aranyon ül Szudán – de hiába, fegyveres kiskirályok rabolják szét

Temérdek aranyon ül Szudán – de hiába, fegyveres kiskirályok rabolják szét

Több mint 1,25 millió menekült tér vissza a polgárháború által sújtott Szudánba – derül ki az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közléséből. Ennek okairól és lehetséges következményeiről Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója beszélt az InfoRádióban.

Már kimutatható, hogy az újabb generációk képességeit rontották az okoseszközök

Most első alkalommal fordulhat elő, hogy egy fiatal generáció bizonyos képességekben rosszabbul teljesít, mint a szülei korosztálya – mondta Pöltl Ákos. A Semmelweis Egészségfejlesztési Központ digitális gyermekvédelmi szakértője a Kék Bolygó podcastban arról beszélt, hogyan befolyásolhatja a túlzott okostelefon-használat a gyerekek idegrendszeri fejlődését, figyelmét és tanulási képességeit.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×