„Az egyház és az emberiség története (...) nem azok által íródik, akik győztesnek tűnnek azáltal, hogy erősek és elfoglalják a teret, hanem azok által, akik helyet adnak, békefolyamatokat indítanak el, bizalmat keltenek és éltetik az életet" – mondta az egyházfő, akinek az egyházmegyei menedékkérőket és menekülteket támogató Bakhita-házban elhangzott beszédét a Vatican News tette közzé.

A pápa négynapos franciaországi apostoli látogatása második napján látogatott el az egyesületbe, amely egy szudáni rabszolga nevét viseli, aki szerzetessé vált, majd szentté avatták.

„Ez egy olyan ház, amely az egész városnak azt üzeni, hogy lehetséges méltósággal és békében találkozni és együtt élni" – mondta a pápa, miután afgán és nigériai menekültek vallomásait hallgatta meg.

„Szent Bakhita arra szólít fel minket, hogy lássuk meg azokat, akik láthatatlanok, hogy szabadítsuk fel azokat, akiket a gazdaság és a kultúra rabszolgaságra kényszerít, hogy tartsuk tiszteletben minden testvér és nővér végtelen méltóságát" – tette hozzá a pápa a tudósítás szerint a nem nyilvános találkozón.

Az intézményt 2018-ban alapította a párizsi főegyházmegye, Ferenc pápa 2017. február felhívására, amely a menekültek befogadására, védelmére, támogatására és integrálására szólított fel, akár vannak hivatalos okmányaik, akár illegális bevándorlók. Az egyesület francia nyelvórákat, főzőtanfolyamokat, digitális oktatást, barkács- vagy varróműhelyeket biztosít számukra, valamint pszichológiai és orvosi konzultációkat is igénybe lehet itt venni.

A párizsi Concorde téren és a Champs-Élysées sugárúton délután tartandó szabadtéri mise előtt - amelyre legalább 600 ezer embert várnak - XIV. Leó szombat reggel ellátogatott a Párizsi Katolikus Intézetbe (ICP) is, ahol jövőbeli és újonnan kereszteltekkel beszélgetett, akik tanúi az egyház dinamizmusának a fiatalok körében. XIV. Leó azt mondta, hogy nagy hálát érez „Isten kiszámíthatatlan munkájáért", miután meghallgatta a tanúságtételeket.

„Hozzátok hasonlóan, és veletek együtt, engem is lenyűgöz, hogy mennyi ember közelít manapság a hit küszöbéhez, és az a sok felnőtt, akik a keresztény beavatás szentségeit kérik" – mondta a pápa.

„Paradoxonnak tűnhet ez a jelenség (...) egy olyan társadalomban, mint a francia, amelyet erősen szekularizált kultúra jellemez" – jegyezte meg a pápa.

Bár a 68 millió lakosú Franciaországban a katolikus egyház gyakorló híveinek száma az utóbbi évtizedekben 3 millióra csökkent, az elmúlt öt évben a felnőttként keresztelkedők száma növekedésének indult (2026-ban 28 százalékos emelkedés - 21 386 hívő), s egyre jelentősebb lelkesedés tapasztalható a zarándoklatok és a nagygyűlések iránt.

Az újonnan kereszteltek befogadása kényes téma az egyház számára, és a Párizs körüli régió, az Ile-de-France püspökei munkacsoportot alakítottak ki ezen kihívásra, amelynek munkájáról beszámoltak a pápának.

„Elengedhetetlen, hogy kísérjük és teljes mértékben integráljuk ezeket az embereket a közösségeinkbe" a keresztség után – mondta az egyházfő, emlékeztetve arra a kérdésre, amelyet sok újonnan keresztelt feltesz, akit a keresztelés előtt figyelemmel kísértek, de utána már kevésbé: „hogyan lehet elkerülni a keresztelés utáni ürességet?"