Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozójának második napján az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban 2025. szeptember 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszandr Kazakov

Hszi Csin-ping: a kínai–orosz kapcsolatok erősebbek, mint valaha

A kínai-orosz kapcsolatok kiállták a nemzetközi változások próbáját, és a jószomszédi viszonyon, a stratégiai együttműködésen és a kölcsönös előnyökön alapuló nagyhatalmi együttműködés mintájává váltak - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai államfő kedden Pekingben, amikor a Nagy Népi Csarnokban fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt.

A kínai elnök szerint a kínai–orosz együttműködés hű maradt alapvető célkitűzéseihez, és számos területen jelentős eredményeket hozott. A kínai elnök hozzátette: Peking kész magasabb szintre emelni kapcsolatait Moszkvával, támogatni egymás fejlődését és összehangolni álláspontjaikat a fontos kérdésekben.

Hszi Csin-ping emlékeztetett: a globális kormányzás kezdeményezésének célja, hogy a hasonló gondolkodású országokkal együttműködve határozottan támogassák az ENSZ Alapokmányának céljait és alapelveit, és előmozdítsák egy igazságosabb nemzetközi rend kialakítását.

Hangsúlyozta: Kína és Oroszország a szuverén egyenlőség, a nemzetközi jog tiszteletben tartása és a multilateralizmus mellett foglal állást, és az emberiség közös jövőjének építése érdekében kész erősíteni együttműködését olyan fórumokon, mint az ENSZ, a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), a feltörekvő országokat tömörítő BRICS-csoport, valamint a G20 csoport.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az orosz–kínai kapcsolatok történelmi csúcspontra jutottak és kiemelt stratégiai jelentőséggel bírnak.

Emlékeztetett, hogy a második világháborúban a két ország együttműködése kulcsszerepet játszott a győzelemben, ami ma is szilárd alapot ad a kapcsolatoknak. Putyin üdvözölte Hszi Csin-ping globális kormányzásról szóló kezdeményezését. Hozzátette: Moszkva kész fenntartani a stratégiai együttműködést és erősíteni a gyakorlati kapcsolatait Pekinggel.

A felek több mint húsz megállapodást írtak alá, köztük az energia, az űrkutatás, a mesterséges intelligencia, a mezőgazdaság, az egészségügy, a kutatás, az oktatás és a média területén.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×