Infostart.hu
eur:
365.43
usd:
311.85
bux:
133872.25
2026. április 25. szombat Márk
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozójának második napján az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban 2025. szeptember 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszandr Kazakov

Kínai csúcstalálkozó: megszólalt Putyin, miután megvitatta Trump ukrajnai ajánlatát

Kínában tartózkodik Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki indiai és kínai kollégájával egyeztet az ukrajnai háború lezárásában felmerült új lehetőségekről.

A kínai Tiencsinben tartják a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóját, melynek Hszi Csin-ping kínai államfő által megfogalmazott célja a konszenzus megteremtése, az együttműködés lendületének növelése és a fejlődési irányok kijelölése. Ez gazdasági és politikai témákra is igaz, az egyik kulcsfontosságú tárgyalási terület ugyanis az ukrajnai válság lehetséges megoldása, amelynek Donald Trump amerikai elnök tárgyalásai nyomán erőteljes gazdasági vonatkozásai is vannak.

Vlagyimir Putyin az SCO-n találkozott a kínai államfőn kívül India miniszterelnökével, Narendra Modival is. A megbeszélésekről nyilatkozva hétfőn megismételte korábbi elvárását, miszerint a NATO keleti bővítésének kérdését meg kell oldani ahhoz, hogy fenntartható béke legyen Ukrajnában. Az orosz elnök szerint azonban Alaszkában út nyílt a megegyezéshez.

Putyin vasárnap részletesen ismertette Hszi Csin-pinggel a Trumppal folytatott tárgyalásainak eredményeit és a konfliktus megoldására irányuló „már folyamatban lévő” munkát, és elárulta, hogy további részleteket fog közölni a kínai vezetővel és másokkal folytatott kétoldalú találkozókon.

„Nagyra értékeljük Kína és India erőfeszítéseit és javaslatait, amelyek az ukrán válság megoldásának elősegítését célozzák” – mondta Putyin a fórumon anélkül, hogy konkrétumokat említett volna. „Remélem, hogy a közelmúltbeli alaszkai orosz–amerikai találkozón elért megállapodások is hozzájárulnak ehhez a célhoz” – tette hozzá.

A tárgyalásokról beszámoló Reuters megjegyzi: Kína és India messze a legnagyobb vásárlói az orosz nyersolajnak, Oroszország pedig a világ második legnagyobb exportőre. Donald Trump a közelmúltban újabb vámokat vetett ki Indiára a vásárlások miatt, de egyelőre nincs jele annak, hogy India vagy Kína leállítaná az orosz olaj beszerzését, ami így továbbra is Moszkva hadigazdaságának kulcsfontosságú exportcikke.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetét Kína, Oroszország és a közép-ázsiai államok alapították 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében. Jelenleg tíz országot foglal magában, köztük az alapítók mellett Iránt, Indiát, Pakisztánt és Fehéroroszországot.

Címlapról ajánljuk
Kitalálta az orvoskamara, hogyan ássák alá az „orvosbárók” feudalisztikus világát

Kitalálta az orvoskamara, hogyan ássák alá az „orvosbárók” feudalisztikus világát

Az úgynevezett orvosbárói struktúrák leépítésének lehetőségeiről készített vitairatot a Magyar Orvosi Kamara. A szervezet álláspontja szerint ezek a rendszerek idegenek az egészségügytől, a jól működő ellátásban nincsenek leválthatatlan, nagyhatalmú szereplők. A MOK tavaly egy felmérést is készített, amely szerint csaknem minden második orvos tapasztalja azt, hogy hátráltatta a karrierjét a hatalmi háló. Álmos Péter, az orvoskamara elnöke beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Így reagált Orbán Anita, hogy ő lesz Magyar Péter helyettese is

Óriási megtiszteltetés és hatalmas felelősség számomra, hogy külügyminiszteri feladataim mellett a Tisza-kormány miniszterelnök-helyetteseként is szolgálhatom Magyarországot – írta Orbán Anita a közösségi oldalán, miután Magyar Péter bejelentette helyettesét.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Papp Zsolt György
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke
Átbillent karbonegyensúly: a trópusi erdők már több szenet bocsátanak ki, mint amennyit megkötnek

Átbillent karbonegyensúly: a trópusi erdők már több szenet bocsátanak ki, mint amennyit megkötnek

A trópusi erdők normál körülmények között a légköri szén-dioxid egyik legfontosabb természetes elnyelői. Két friss, műholdas adatokon alapuló tanulmány azonban azt mutatja, hogy ez az egyensúly mindkét nagy trópusi erdőövezetben – Afrikában és az Amazonas medencéjében is – megbillent. Az emberi tevékenység és az éghajlati szélsőségek együttes hatására a trópusi vegetáció egyre inkább szénkibocsátóvá válik, ami komolyan veszélyezteti a párizsi klímamegállapodás céljainak elérését.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×