Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Vlagyimir Putyin orosz (b) és Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozójának második napján az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban 2025. szeptember 1-jén.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszandr Kazakov

Kínai csúcstalálkozó: megszólalt Putyin, miután megvitatta Trump ukrajnai ajánlatát

Kínában tartózkodik Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki indiai és kínai kollégájával egyeztet az ukrajnai háború lezárásában felmerült új lehetőségekről.

A kínai Tiencsinben tartják a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóját, melynek Hszi Csin-ping kínai államfő által megfogalmazott célja a konszenzus megteremtése, az együttműködés lendületének növelése és a fejlődési irányok kijelölése. Ez gazdasági és politikai témákra is igaz, az egyik kulcsfontosságú tárgyalási terület ugyanis az ukrajnai válság lehetséges megoldása, amelynek Donald Trump amerikai elnök tárgyalásai nyomán erőteljes gazdasági vonatkozásai is vannak.

Vlagyimir Putyin az SCO-n találkozott a kínai államfőn kívül India miniszterelnökével, Narendra Modival is. A megbeszélésekről nyilatkozva hétfőn megismételte korábbi elvárását, miszerint a NATO keleti bővítésének kérdését meg kell oldani ahhoz, hogy fenntartható béke legyen Ukrajnában. Az orosz elnök szerint azonban Alaszkában út nyílt a megegyezéshez.

Putyin vasárnap részletesen ismertette Hszi Csin-pinggel a Trumppal folytatott tárgyalásainak eredményeit és a konfliktus megoldására irányuló „már folyamatban lévő” munkát, és elárulta, hogy további részleteket fog közölni a kínai vezetővel és másokkal folytatott kétoldalú találkozókon.

„Nagyra értékeljük Kína és India erőfeszítéseit és javaslatait, amelyek az ukrán válság megoldásának elősegítését célozzák” – mondta Putyin a fórumon anélkül, hogy konkrétumokat említett volna. „Remélem, hogy a közelmúltbeli alaszkai orosz–amerikai találkozón elért megállapodások is hozzájárulnak ehhez a célhoz” – tette hozzá.

A tárgyalásokról beszámoló Reuters megjegyzi: Kína és India messze a legnagyobb vásárlói az orosz nyersolajnak, Oroszország pedig a világ második legnagyobb exportőre. Donald Trump a közelmúltban újabb vámokat vetett ki Indiára a vásárlások miatt, de egyelőre nincs jele annak, hogy India vagy Kína leállítaná az orosz olaj beszerzését, ami így továbbra is Moszkva hadigazdaságának kulcsfontosságú exportcikke.

A Sanghaji Együttműködési Szervezetét Kína, Oroszország és a közép-ázsiai államok alapították 2001-ben a terrorizmus elleni küzdelem és a gazdasági együttműködés előmozdítása érdekében. Jelenleg tíz országot foglal magában, köztük az alapítók mellett Iránt, Indiát, Pakisztánt és Fehéroroszországot.

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×