Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Oil Or Gas Transportation With Blue Gas Or Pipe Line Valves On Soil And Sunrise Background
Nyitókép: onurdongel/Getty Images

Kína is dacol Trump fenyegetésével: növeli az orosz gázimportot, új vezetéket is épít

Kína nem törődik az amerikai vámháborús és szankciós fenyegetőzéssel, épp ellenkezőleg: növeli orosz energiaszállításait.

Az orosz Gazprom és a Kínai Nemzeti Kőolajipari Vállalat (CNPC) megállapodást írt alá a Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül történő gázszállítások növeléséről. A RIA orosz hírügynökség keddi jelentése szerint az éves szállítási mennyiség 38 milliárd köbméterről 44 milliárd köbméterre emelkedik – írta a Portfolio a Reuters alapján.

A Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller közlése szerint a felek jogilag kötelező érvényű memorandumot írtak alá a Szibéria Ereje 2 gázvezeték Kínába történő megépítéséről, valamint a Mongólián áthaladó Szojuz Vosztok tranzit gázvezeték létrehozásáról is.

Miller hozzátette, hogy Oroszország és Kína megállapodott a távol-keleti útvonalon történő gázszállítások növeléséről is.

A vg.hu azt írja, a vezetéképítési projektben Mongólia is részt vesz, lévén a Szibéria Ereje 2. gázvezeték és a Szojuz-Vosztok tranzit gázvezeték Mongólián keresztül vezet majd. Ez a projekt lehetővé teszi, hogy

évente 50 milliárd köbméter gázt szállítsanak Oroszországból Mongóliába tranzit útján.

Az új megállapodás szerinti szállítások várhatóan 30 évig folytatódnak. Ezenkívül megállapodás született arról, hogy a Szibéria Erején keresztülmenő szállításokat megnövelik: az eddigi évi 38 milliárd köbméterről 44 milliárd köbméterre – írta az Interfax. Emellett a távol-keleti útvonalon szállított gázmennyiség is évi 10 milliárd köbméterre nő.

A Szibéria Ereje 2. gázvezeték mongóliai szakaszának építése 2024 első negyedévében vagy első fél évében kezdődhet – jelentette ki korábban Viktoria Abramcsenko orosz miniszterelnök-helyettes.

Vlagyimir Putyin orosz elnök éppen Kínában van: részt vett a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján a kínai Tiencsinben, majd 26 ország állam- és kormányfője társaságában – köztük az orosz, indiai és észak-koreai vezetővel, valamint egyetlen uniósként a szlovák kormányfővel – lesz ott a kínai győzelem napja pekingi megemlékezésén.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×