Infostart.hu
eur:
353.83
usd:
310.78
bux:
139790.13
2026. június 28. vasárnap Irén, Levente
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter beszél a szíriai hivatali partnerével, Fejszál Mekdaddal tartott közös sajtóértekezletükön a moszkvai külügyminisztériumban 2022. augusztus 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP pool/Natalija Kolesznyikova

Az orosz külügyminiszter tagadta, hogy előkészítenék Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij találkozóját

Szergej Lavrov az amerikai NBC News-nak nyilatkozva kijelentette: nem folynak egy ukrán–orosz csúcstalálkozó előkészületei, bár Donald Trump utalt ilyesmire.

"Putyin majd akkor fog Zelenszkijjel találkozni, ha elkészül a tárgyalás napirendje. De ilyenről egyelőre szó sincs" – hangsúlyozta Lavrov az amerikai tévétársaság riporterének. Az NBC News ugyanakkor emlékeztet rá: az alaszkai és a washingtoni csúcstalálkozókat követően a Fehér Ház arról számolt be, hogy már keresik az orosz–ukrán megbeszélések megfelelő helyszínét.

Moszkvában viszont azt közölték, hogy nem kell sietni a tárgyalások előkészítésével. Ennek megfelelően az oroszok csütörtökön a háború egyik legsúlyosabb légitámadását intézték Ukrajna ellen, amiben találat érte a Flex amerikai vállalat munkácsi üzemét is. Szergej Lavrov az interjúban megerősítette, hogy

Putyin elnök ugyan hajlandó találkozni az ukrán államfővel, de csak abban az esetben, ha sikerül megegyezni a témákban, vagy ahogy ő fogalmazott: "sikerül elnöki napirendet készíteni."

Az orosz külügyminiszter a Trump–Putyin megbeszélésekre utalva közölte: "Anchorage után Trump elnök néhány dolgot javasolt, amelyek egy részével egyet is értettünk, míg más felvetések esetében jeleztük, hogy rugalmasak tudnánk lenni."

Majd hozzátette: "Amikor Trump elnök felvetette ezeket a kérdéseket a washingtoni találkozón, mindenkinek egyértelmű volt, hogy szerinte is több alapelvet el kell fogadni. Egyebek között Ukrajna NATO-tagságának kizárását és a területi kérdések megvitatását, ám ezeket Zelenszkij mind elutasította.” Az orosz külügyminiszter azzal is megvádolta az ukrán elnököt, hogy nem akarja eltörölni az orosz nyelv használatát tiltó törvényt. "Hogyan is találkozhatnánk valakivel, aki csak megjátssza, hogy ő államfő?" - tette fel a kérdést Szergej Lavrov.

Az NBC News arra hívta fel a figyelmet, hogy Ukrajna nem tiltotta be az orosz nyelvet, Vlagyimir Putyin pedig már régóta bizonyítékok nélkül állítja: Kijev népirtást követett el a Donbaszban élő oroszok ellen. Továbbá azt is említik, hogy Putyin megkérdőjelezi Volodimir Zelenszkij legitimitását, akit 2019-ben demokratikusan választottak meg Ukrajna elnökének.

Az amerikai hírcsatorna azt is megemlítette, hogy

Volodimir Zelenszkij elnök szerint Vlagyimir Putyin megpróbálja kihúzni magát a csúcstalálkozó alól, és ehelyett folytatja a tömeges támadásokat Ukrajna ellen.

Mindezek dacára Zelenszkij jelezte már, hogy kész találkozni Putyinnal. Ellenben sürgette az Egyesült Államokat: legyen erélyesebb Oroszországgal szemben, amennyiben Putyin továbbra is elutasítja a csúcstalálkozót.

Úgy tűnik, Donald Trump álláspontja is változóban van, mivel az amerikai elnök legutóbb Ukrajnát bátorító kijelentéseket tett a Truth közösségi médiában. Az amerikai elnök azt írta:

"Nagyon nehéz, ha nem lehetetlen, háborút nyerni anélkül, hogy megtámadnánk a betolakodó országot. Ez olyan, mint ha egy nagyszerű sportcsapatnak, amely fantasztikusan tud védekezni, nem engedik, hogy támadjon. Nincs esély a győzelemre! Ugyanez a helyzet Ukrajna és Oroszország esetében. A korrupt és rendkívül inkompetens Joe Biden nem engedte Ukrajnának, hogy VISSZAVÁGJON, csak VÉDEKEZZEN. Hogy történt mindez? Mindegy már. Ez egy olyan háború, ami SOHA nem tört volna ki, ha én vagyok az elnök – NULLA ESÉLY! Érdekes idők jönnek!!!

Volodimir Zelenszkij is azt nyilatkozta: Donald Trumpnak „teljesen igaza van” abban, hogy az ukránokat nemcsak a védekezésben kell támogatni, bár azért Kijev diplomáciai erőfeszítéseit is hangsúlyozta.

Az NBC News úgy értékeli, hogy haladás történt az Ukrajnának nyújtandó, háború utáni biztonsági garanciák ügyében. Az hírtelevízió idézte az amerikai hadsereg közleményét, amelyben azt tudatták, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Finnország valamint Ukrajna védelmi miniszterei máris találkoztak és megvitatták, milyen biztosítékokat adhatnának Kijev szövetségesei egy békemegállapodás esetén. A tanácskozáson kidolgozott katonai lehetőségeket most a résztvevő országok nemzetbiztonsági tanácsadói elé terjesztik, hogy azokat majd figyelembe vehessék a leendő béketárgyalásokon.

Donald Trump is megerősítette, hogy az Egyesült Államok segít betartatni bármilyen békemegállapodáshoz kötődő biztonsági garanciát. Bár azt kizárta, hogy ennek keretében amerikai katonákat vezényeljenek Ukrajnába, ellenben kilátásba helyezte az amerikai légierő támogatását.

Az orosz külügyminiszter a héten beszélt arról, hogy Moszkva támogatja az Ukrajna számára nyújtandó „valóban megbízható” biztonsági garanciákat. Ellenben óva intett attól, hogy a konfliktust Oroszország bevonása nélkül akarja bárki is megoldani. Mint mondta:„ ez utópia, amely sehová sem vezet”.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét
A sötét mélység aranyláza

Az emberiség most készül kitermelni a bolygó utolsó érintetlen nyersanyagkészletét

A XXI. század egyik legfontosabb nyersanyag-háborúja nem a Közel-Keleten és nem Afrikában zajlik, hanem négyezer méter mélyen, a Csendes-óceán fenekén. A tét több ezer milliárd dollár lehet. A kérdés csak az, hogy vajon képes leszünk-e úgy kitermelni ezeket a kincseket, hogy közben ne pusztítsuk el a Föld egyik legkevésbé ismert ökoszisztémáját?
inforadio
ARÉNA
2026.06.29. hétfő, 18:00
Kovács Károly
a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke
Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

Új területen indult meg a versenyfutás a nagyhatalmak között: recseg-ropog az Egyesült Államok pozíciója

A globális űrgazdaság 2024-ben elérte a 613 milliárd dollárt, és 2035-re akár 1800 milliárd dollárra nőhet, ám a szektor növekedését egyre inkább a földi infrastruktúra hiányosságai fenyegetik. Az új fejlesztésű rakéták által lehetővé tett felbocsátások számának rohamos emelkedésével párhuzamosan a jóval lassabb tempóra épített űrkikötők válhatnak az iparág szűk keresztmetszetévé. A Kennedy Űrközpont belső NASA-jelentése szerint az 1960-as évekből származó infrastruktúra nem képes lépést tartani a kereskedelmi igényekkel, a SpaceX és a Blue Origin pedig egyenként is évi 120 indítást tervez Floridából. Az űrverseny új frontvonala így már nem csupán a rakétagyártás, hanem az is, hogy az Egyesült Államok, Kína és Európa mely szereplői tudnak a jövő szupernehéz, újrahasználható rakétáihoz megfelelő földi kapacitást kiépíteni. Cikkünkben végigvesszük, milyen problémákkal küzd az Egyesült Államok az űrszektor egyik kulcsfontosságú területén, és a legnagyobb űrhatalom kihívói hol tartanak ezen a téren.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×