Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
SAAB JAS 39 Gripen C.
Nyitókép: NATO Allied Air Command

Oroszokat fogtak a magyar Gripenek

Orosz repülőgépek miatt került sor a magyar Gripenek első éles riasztására a 2025. évi NATO Balti Légtérrendészeti misszió keretében.

A honvedelem.hu híre szerint "a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység baltikumi légtérrendészeti szolgálatának átvétele után egy héttel megtörtént a magyar Gripenek első éles riasztása. A magyar vadászrepülőgépeket 2025. augusztus 8-án azonosítatlan repülőgépek miatt emelték a magasba."

A Gripenek helyi idő szerint 11 óra 26 perckor, 11 ezer méteres magasságon, a nemzetközi eljárásrendnek megfelelően, a Balti-tenger felett sikeresen elfogtak és azonosítottak olyan repülőgépeket, melyek nem teremtettek rádió kapcsolatot a légiforgalom irányítással, nem rendelkeztek repülési tervvel és nem használtak válaszjeladót. Ezért a NATO németországi Egyesített Légivezetési Központja elrendelte az Alpha riasztást.

Az elfogást, valamint az azonosítást követően a Gripenek visszatértek litvániai állomáshelyükre.

A Magyar Honvédség, 2025. augusztus 1-től négy hónapon keresztül, mintegy 80 katonával és négy JAS-39 Gripen harci repülőgéppel, vezető nemzetként látja el a balti országok légtérrendészeti feladatait, Spanyolországgal és Olaszországgal közösen NATO parancsnokság alatt.

A lap emlékeztet arra is, hogy Észtország, Lettország és Litvánia 2004-es NATO csatlakozása óta, a kollektív védelem jegyében, a szövetséges országok garantálják a három balti ország légterének biztonságát négyhónapos váltásokban. A Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység a litvániai, Siauliai repülőtéren települve a BAP 69. váltásaként teljesíti feladatait. Magyarország 2015, 2019 és 2022 után, immár negyedik alkalommal vesz részt a küldetésben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×