Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök hivatali esküt tesz felesége, Marta Nawrocka mellett a varsói parlamentben 2025. augusztus 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Pawel Supernak

Erős beszéddel indított az eskütétel után az új lengyel államfő

Letette hivatali esküjét Karol Nawrocki új lengyel államfő szerdán a varsói parlamenti alsó- és felsőházának együttes ülésén; beiktatási beszédében az elnök a lengyelországi jogállamiság visszaállításának szükségességéről is beszélt.

A június 1-én ellenzéki jelöltként megválasztott Karol Nawrocki eskütételén jelen voltak a kormány tagjai, valamint Andrzej Duda leköszönő államfő. Részt vett az ünnepségen Íjgyártó István magyar nagykövet is. A RadioWnet lengyel konzervatív csatorna beszámolója szerint jelen volt Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója is, és megérkezett a Donald Trump amerikai elnököt képviselő amerikai kormányzati küldöttség. A parlament és az elnöki palota környékén az állampolgárok tömegei gyűltek össze, lengyel zászlókat lobogtatva.

Beiktatási beszédében Karol Nawrocki kijelentette: az elnökválasztási eredmény „jelzést jelent a politikai osztálynak, hogy a továbbiakban nem lehet így kormányozni”, a kormánynak teljesítenie kell a választási ígéreteit.

Megerősítette az elnökválasztási programjában foglaltakat, köztük a Varsó és Lódz között építendő óriásrepülőtér (CPK) építésének előmozdítását, aminek érdekében – mint bejelentette – már csütörtökön benyújtja az elnöki tervezetet a parlamentnek. Megígérte az illegális bevándorlás, illetve Lengyelország euróövezeti csatlakozásának és a nyugdíjkorhatár megemelésének a megakadályozását is.

Aláhúzta: azokat az állampolgárokat képviseli, akik Lengyelország uniós tagságát, de egyúttal a nemzeti szuverenitás megőrzését is akarják. Bejelentette: támogatja a transzatlanti kapcsolatok erősítését, gondoskodik Lengyelország pozíciójáról a NATO-ban, törekszik arra, hogy a közép- és kelet-európai NATO-tagállamokat tömörítő Bukaresti kilencek csoporthoz Finnország és Svédország is csatlakozzon.

Kijelentette: Lengyelországnak „vissza kell térnie a jogállamiság útjára”, ma „nem lehet jogállamnak nevezni” a többi között az ügyész leváltása, a bíráskodás állapota miatt. Bejelentette:

nem fogja kinevezni és előléptetni az alkotmányt sértő bírákat.

Bejelentette a lengyel „államberendezés javításával foglalkozó tanács” létrehozását is.

Nawrocki beszédét az elnökjelöltségét támogató Jog és Igazságosság képviselői álló tapssal fogadták.

Az egész napos beiktatási ünnepségek során Karol Nawrocki részt vesz a varsói székesegyházban bemutatott szentmisén. Ezt követően a varsói királyi várban Nawrockinak átadják a mindenkori lengyel elnöknek járó jelvényeket, egyebek között a legmagasabb és legrégebbi lengyel kitüntetést, a Fehér Sas érdemrendet, és ünnepi katonai díszszemlén átveszi a hadsereg főparancsnoki tisztjét.

A közvetlenül választott lengyel államfőnek az alkotmány értelmében viszonylag erős jogosítványai vannak. Ő a hadsereg főparancsnoka, a nemzetközi kapcsolatokban Lengyelország legmagasabb rangú képviselőjének számít, hatáskörébe tartozik a nemzetközi szerződések jóváhagyása és felmondása is. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen többséggel.

Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×