Infostart.hu
eur:
379.41
usd:
321.86
bux:
131168.7
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Iráni rakétát fog el az izraeli Vaskupola légvédelmi rendszer Tel-Aviv felett 2025. június 17-én éjjel. Az izraeli hadsereg június 13-án megtámadta az iráni nukleáris fejlesztések infrastruktúráját, katonai célpontokat és üzemanyagraktárakat, Irán pedig azóta ballisztikus rakétákkal és drónokkal lőtt izraeli célpontokat.
Nyitókép: MTI/EPA/Abir Szultan

Irán megtapasztalta a katonai gyengeségeit, most változtat

Több mint egy hónappal az Izraellel vívott 12 napos háborút követően Irán egy kormányzati testület létrehozásáról döntött a katonai képességek erősítése végett - közölte vasárnap az iráni állami televízió.

A tájékoztatás szerint a Legfőbb Nemzetbiztonsági Tanács egy Nemzeti Védelmi Tanács létesítéséről döntött, amelyet Maszúd Peszeskján iráni elnök vezetne, s tagjai lennének több miniszter mellett a katonai felsővezetés parancsnokai is.

Az új testület feladata lesz "felülvizsgálni a védelmi stratégiákat" és "kibővíteni Irán fegyveres erőinek képességeit" - ismertette az állami televízió.

Izrael június 13-án indított nagyszabású légitámadást az Iszlám Köztársaság ellen, s napokig bombázta különösen az ottani katonai és nukleáris létesítményeket. Irán drón- és rakétacsapásokkal válaszolt a zsidó állam területe ellen. Végül az Egyesült Államok is becsatlakozott június 22-én a konfliktusba Izrael oldalán, légicsapást mérve a fordói, natanzi és iszfaháni atomlétesítményekre. Izrael és Irán között végül június 24-én tűzszünet lépett életbe. Hivatalos adatok szerint a 12 napos háború Iránban ezernél is több ember életét követelte, Izraelben pedig 29 vesztették életüket.

Címlapról ajánljuk
Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt
Kormányinfó

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×