Infostart.hu
eur:
383.84
usd:
332.84
bux:
0
2026. április 6. hétfő Bíborka, Vilmos
Flags of Iran and Israel
Nyitókép: Manuel Augusto Moreno / Getty Images

Lapértesülés: Izrael súlyos biztonsági hiányosságokat kihasználva ölt meg fontos iráni vezetőket

Az izraeli hírszerzés kihasználva az iráni őrök hanyagságát atomtudósokat és katonai parancsnokokat tudott nyomon követni, így a légierő rakétákkal és bombákkal ölhette meg őket júniusban.

Az izraeli állam az iráni biztonsági erők egyes tagjainak mobiltelefonjait feltörve követte nyomon az iráni vezetőket, akik közül kulcsfontosságú szereplőket sikerült kiiktatni ezzel a módszerrel – írja az Euronews a The New York Times értesülése alapján.

Az amerikai lap úgy tudja, Irán legfelsőbb nemzetbiztonsági vezetői június közepén Teherán nyugati részén, egy hegyoldalba vágott, 30 méter mélyen található bunkerben gyűltek össze. Egyiküknél sem volt mobiltelefon, nehogy az izraeli hírszerzés nyomon kövesse őket. Az óvintézkedések ellenére izraeli vadászgépek hat bombát dobtak a bunker tetejére. Az iráni vezetők közül nem halt meg senki, ugyanakkor több őr is életét vesztette.

A támadás pontossága sokkolta az iráni hírszerző apparátust, amely komoly biztonsági hiányosságokat tárt fel. Kiderült, hogy az izraeliek úgy azonosították a találkozót, hogy feltörték a helyszínen megjelent személyi testőrök és biztonságiak telefonjait. A történtek után az iráni Forradalmi Gárda megbízást kapott arra, hogy ellenőrizze a teljes helyi kommunikációs rendszert.

Iráni és izraeli szakértők szerint az iráni biztonsági őrök már évek óta nem figyeltek a biztonságra, hanyag módon használták telefonjaikat.

Egyebek mellett egyesek posztoltak a közösségi oldalakon vagy lájkoltak bizonyos bejegyzéseket, nem törődve azzal, hogy így lebuktatják magukat.

Az izraeli hírszerzés kihasználva az iráni őrök hanyagságát atomtudósokat és katonai parancsnokokat tudott nyomon követni, így a légierő rakétákkal és bombákkal ölhette meg őket júniusban.

Irán korábbi stratégiai alelnöke – aki jelenleg politikai elemző a Teheráni Egyetemen – azt nyilatkozta a The New York Timesnak, hogy a magas rangú iráni tisztviselők és a parancsnokok nem hordanak magukkal telefont, a munkatársaik, a biztonsági őrök és a sofőrök viszont igen, amit jól kihasználtak az izraeliek. Sasan Karimi szerint a biztonsági személyzet nem vette komolyan az óvintézkedéseket, és ezért sikerült közülük sokakat lenyomozniuk az izraelieknek.

A legutóbbi izraeli rajtaütést követően az iráni vezetés az országban és a kormányban megbújó ügynökök felkutatására összpontosít.

„A beszivárgás elérte a döntéshozatal legmagasabb szintjeit”

– mondta Mostafa Hashemi Taba volt alelnök az iráni médiának. A parlament is sokkal óvatosabb lett: július végén betiltották a mobileszközök használatát az ülésteremben. Mohammad Bagher Ghalibaf, a törvényhozás elnöke fő indokként biztonsági okokat említett.

Az iráni Forradalmi Gárda különleges alakulata, a Quds a Hezbollah, a jemeni húszik és iraki síita milíciák fő támogatója, valamint a Hamász vezető szponzora. Az amerikai bíróságok több merénylet- és emberrablási kísérletet kötnek hozzájuk, így 2011-ben a washingtoni szaúdi nagykövet elleni gyilkossági tervet vagy az iráni-amerikai újságíró Masih Alinejad elleni összeesküvéseket is. A szervezet a várakozások szerint kiemelt szerepet kap abban, hogy az iráni kommunikációs rendszert átvizsgálja, és megakadályozza az olyan támadásokat, mint amilyen a hegyoldalba vágott bunkert érte.

Az amerikai lap azt írja, az iráni vezetés nemrég kivégeztetett egy atomtudóst, Roozbeh Vadit, azzal a váddal, hogy Izraelnek kémkedett, és elősegítette egy másik tudós meggyilkolását. Három magas rangú iráni tisztviselő és a Forradalmi Gárda egyik tagja pedig azt nyilatkozta, hogy Irán letartóztatott vagy házi őrizetbe vett több tucatnyi embert a hadseregből, a hírszerzésből és a kormányzati szervektől, akiket azzal gyanúsítanak, hogy Izraelnek kémkedtek, köztük néhányan magas rangúak.

Az Irán és Izrael közötti kémkedés állandóvá vált a két ország közötti évtizedek óta tartó árnyékháborúban, és Izrael júniusi katonai sikerei számos fontos iráni biztonsági személyiség megölésében jól mutatják, mennyire fölénybe került a zsidó állam.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor a határról: egyelőre nincs veszélyben Magyarország gázellátása, de észnél kell lenni!

Orbán Viktor húsvéthétfő reggel sajtótájékoztatót tartott Kiskundorozsmán, a Török Áramlat gázvezeték magyar szakaszának a kezdetén. A miniszterelnök ellenőrizte az infrastruktúrát, miután vasárnap robbanóanyagot találtak a gázvezeték szerbiai szakaszánál.

Húsvéthétfő – egy nap életigenlésről, vízről, haddelhaddról, termékensyégről és egy nagy félreértésről

Immár kilenc éve, hogy négy nap most egyben munkaszünet a nagypéntek piros betűs ünneppé tétele által, de a „kötelező pihenésnél” természetesen ez az ünnep is több, igaz, a „vallás” húsvétja után a hétfő már „a népé”. 1936-ban is az volt, a Kádár-korszakban is, hivatalos, törvény általi munkaszüneti nappá viszont mindössze az ezredforduló tája óta vált húsvéthétfőn. Úgyhogy adunk is rá néhány tippet, miután jól kilocsolkodtuk magunkat!
inforadio
ARÉNA
2026.04.07. kedd, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

Zöld fordulat a gyakorlatban: mi áll az energiaátmenet útjában Magyarországon?

A megújuló technológiák ma már sok esetben piaci alapon is versenyképes alternatívát jelentenek, és ezzel együtt új lendületet kapott az energiaátmenet is. Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric Zrt. fenntarthatósági vezetője szerint a következő évek tempóját az is meghatározza majd, mennyire nő össze az energetika a digitalizációval, ugyanis a prosumer modell és a tömegesen megjelenő termelők miatt a rendszer egyre inkább adatvezérelt, automatizált irányítást igényel. A szakértőt többek között arról kérdeztük, mi jelenti ma Magyarországon a szűk keresztmetszet az elektrifikációban és a megújuló kapacitások bővülésében, hol jöhet a legnagyobb energiahatékonysági ugrás a következő években, és milyen pontokon ütköznek legélesebben a vállalati fenntarthatósági célok a költség- és megtérülési elvárásokkal? Feldmájer Benjamin kitért arra is, hogy a fenntarthatósági szempontok egyre inkább szabályozói oldalról is megjelennek, az Európai Unió például kivezeti az egyik legerősebb üvegházhatású gáznak számító SF6 használatát az energiaelosztásban is, ez pedig újabb alkalmazkodási kényszert jelent az iparági szereplők számára. A Schneider Electric épp ezért az SF6 helyett tisztított és sűrített levegőt használ az RM AirSeT kapcsolóberendezésekben.  Több éves fejlesztés eredményeképp pedig a környezetkímélőbb technológia a gyakorlatban az SF6-os megoldással azonos szintű teljesítményt nyújt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. április 6. 07:40
×
×