Infostart.hu
eur:
386.17
usd:
331.88
bux:
120651.59
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Donald Trump amerikai elnök (k) és Keir Starmer brit miniszterelnök (b) találkozója Trumpnak a skóciai Turnberryben lévő golfüdülőjében, jobbról Warren Stephens, az Egyesült Államok nagy-britanniai nagykövete 2025. július 28-án.
Nyitókép: MTI/AP/Getty Images pool/Christopher Furlong

Elfogyott Donald Trump türelme, 10-12 napot ad az orosz elnöknek

Donald Trump amerikai elnök hétfőn közölte, hogy új, 10-12 napos határidőt szab az ukrajnai háború megállítására, amivel lerövidítette a július közepén általa adott 50 napos határidőt.

Trump erről Keir Starmer brit miniszterelnökkel tartott tanácskozásán beszélt a skóciai Turnberry golfklubjában. Az amerikai elnök nehezményezte, hogy nem történt előrelépés, ami az ukrajnai tűzszünetet illeti. „Új határidőt fogok szabni nagyjából (...) 10-12 napot a mai nappal kezdődően” – mondta az amerikai elnök. „Nincs ok várni (...), egyszerűen nem látunk semmilyen előrelépést” – fűzte hozzá.

„Csalódott vagyok (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnök miatt” – hangsúlyozta a nap folyamán Trump. „Kevesebbre fogom csökkenteni azt az 50 napot, amelyet adtam neki, mert úgyis tudom, hogy mi fog történni. Emiatt szankciók és talán vámok és másodlagos vámok is lesznek. Nem szeretném ezt tenni Oroszországgal, mert szeretem az orosz embereket” – hangoztatta.

Donald Trump július közepén szankciókkal fenyegette meg az orosz exportcikkek vásárlóit, hacsak Oroszország nem egyezik bele a békemegállapodásba, amihez akkor 50 napos türelmi időt szabott.

Az amerikai elnök beszélt arról is, hogy szeretné, ha Kína megnyitná piacát a világ előtt. Kiemelte, hogy jó viszonyra törekszik Pekinggel.

Kijelentette, hogy az Egyesült Államok várhatóan 15 és 20 százalék közötti vámokat fog kivetni azokra az országokra, amelyekkel Washingtonnak nem sikerült megállapodnia.

Trump Starmerrel közösen megtartott találkozóján szót ejtett Iránról is. Figyelmeztette a teheráni vezetést, hogy kész újabb amerikai csapásokat elrendelni a múlt hónapban már bombázott iráni nukleáris létesítmények ellen, ha újraindítanák működésüket. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy Irán „csúnya jelzéseket” küld, és nukleáris programjának újraindítását meg fogják akadályozni. Teherán tagadja, hogy atomfegyvert fejlesztene, ugyanakkor közölte, hogy nem fogja feladni az urándúsítást.

Trump kitért az izraeli–palesztin konfliktusra is. Úgy fogalmazott, hogy „az utóbbi napokban egyre nehezebben lehetett kezelni a Hamász palesztin terrorszervezetet”, de megbeszélt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel „különböző terveket" a Gázai övezetben fogva tartott túszok kiszabadítására.

Trump elmondta még, hogy az Egyesült Államok más országokkal együttműködve több humanitárius segítséget készül nyújtani a gázai lakosságnak, beleértve az élelmiszereket és a közegészségügyi szolgáltatásokat.

Starmer „teljességgel tűrhetetlennek” nevezte a gázai humanitárius helyzetet, és kijelentette, hogy az élelmiszersegélyeket gyorsan el kell juttatni a térségbe. „Más országokat is mozgósítanunk kell, hogy támogassák a segély eljuttatását, és igen, ez magában foglalja az Izraelre gyakorolt nyomásgyakorlást is, mert ez egyértelműen humanitárius katasztrófa” – hangoztatta a brit kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

Dánia: „alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államokkal, Donald Trump: „továbbra is célunk Grönland megszerzése”

„Alapvető nézeteltérések” vannak az Egyesült Államok és Dánia között Grönland jövőjéről, de folytatódnak a tárgyalások a vita rendezése érdekében – jelentette ki Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter Washingtonban szerdán éjjel, miután Grönland külügyminiszterének oldalán tárgyalt J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel. Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a tárgyalások után.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Új korszak kezdődik az Európai Unió egyik legszegényebb országában

Bulgária 2026. január 1-jén az euróövezet 21. tagjává vált, tizenkilenc évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után. A BNP Paribas elemzése alapján az euró bevezetése csökkenti Bulgária finanszírozási kockázatát (megszűnik az euróban denominált adósságok árfolyamkockázata, illetve esnek az államkötvény-hozamok), valamint javítja a befektetői bizalmat és támogatja külföldi tőke beáramlását a balkáni országba. A bolgár gazdasági felzárkózást ugyanakkor továbbra is több tényező hátráltatja, mint például a tartós politikai instabilitás, a gyenge intézményi környezet (korrupció, alacsony beruházások), valamint az aggasztó demográfiai trendekből fakadó munkaerőhiány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×