Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke felszólal az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2025. január 22-én. Az uniós törvényhozás január 20. és 23. között ülésezik.
Nyitókép: MTI/EPA/Ronald Wittek

Felszólítást küldött az EU vezetője Izraelnek

Az Európai Bizottság elnöke elviselhetetlennek nevezte a Gázai övezetből érkező képeket, amelyeken civilek halnak meg humanitárius segélyosztások során. Az X közösségi oldalon közzétett keddi bejegyzésében Ursula von der Leyen kiemelte: a civilek soha nem lehetnek célpontok!

"Az EU ismételten felszólít a humanitárius segélyek szabad, biztonságos és gyors eljuttatására, valamint a nemzetközi és humanitárius jog teljes körű betartására" - írta bejegyzésében.

Az Európai Bizottság elnöke hozzátette: Izraelnek teljesítenie kell a vállalásait.

Kaja Kallas, kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az X-en közzétett bejegyzésében felszólította az izraeli hadsereget, hogy hagyjon fel a Gázában humanitárius segélyosztó pontoknál gyülekező palesztin civilek megtámadásával.

"Világosan felszólítottam arra, hogy az izraeli hadsereg hagyjon fel az emberek megölésével a segélyelosztó pontokon" - írta Kallas az X közösségi oldalon, miután egyeztetett Gideon Szaár izraeli külügyminiszterrel.

A segélyért sorban álló civilek megölése "védhetetlen" - hangsúlyozta Kallas.

Az EU két héttel ezelőtt jelentette be, hogy megállapodást kötött Izraellel a Gázába irányuló humanitárius segélyszállítások javításáról.

"Izrael néhány vállalását már teljesítette, ahogy azt a múlt héten is jeleztük, de világos, hogy még sok a tennivaló" - közölte Anouar El Anouni, az EU külügyi szolgálatának szóvivője, hozzátéve, hogy Kallas továbbra is "nyomást gyakorol" Izraelre.

Az Európai Bizottság június végén a tagállamoknak bemutatott jelentése szerint Izrael megsértette az EU-val kötött társulási megállapodás 2. cikkét, amely az emberi jogok tiszteletben tartását írja elő.

Ennek következményeként Kallas lehetséges szankciós intézkedések listáját készítette elő a 27 tagállam számára, köztük a társulási megállapodás felfüggesztését, tilalom bevezetését az izraeli megszállás alatt álló területekről érkező importra, a vízumpolitika felülvizsgálatát, valamint a megállapodás kereskedelmi részének felfüggesztését.

Bármilyen döntéshez a 27 tagállam egyhangú támogatása szükséges, a kereskedelmi rész esetében elegendő a minősített többség.

Az EU külügyminiszterei július 15-i brüsszeli ülésükön - mivel megosztottak az ügyben - egyelőre elhalasztották a döntéshozatalt. Legközelebb augusztus végén, egy informális találkozón ülnek össze Koppenhágában, a féléves uniós elnökséget betöltő Dánia fővárosában.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×