Moszkva egyelőre Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke szintjén reagált Donald Trump amerikai elnök ultimátumára, amelyben az Ukrajna elleni háború mihamarabbi lezárását követelte Vlagyimir Putyintól. Donald Trump ismét elégedetlenségét fejezte ki az orosz államfő hozzáállása miatt, és úgy fogalmazott, hogy Vlagyimir Putyin „szépen beszél, majd éjszaka bombákat küld” Ukrajnába. Közölte, hogy százszázalékos „másodlagos vámokat” vezet be Oroszországgal szemben, ha ötven napon belül nem jön létre békemegállapodás. Az amerikai elnök Mark Rutte NATO-főtitkárral való megbeszélése után kijelentette azt is, hogy az Egyesült Államok a NATO-n keresztül bocsát újabb fegyvereket Ukrajna rendelkezésére, amelyek árát a katonai szövetség téríti meg.

Bendarzsevszkij Anton az InfoRádióban azt mondta, az orosz vezetés stratégiáját az elmúlt hónapokban alapvetően az időhúzás határozta meg, hiszen Moszkva rendre jelezte, hogy értékeli a Trump-adminisztráció diplomáciai törekvéseit, de mindig előállt az orosz fél valamilyen feltétellel vagy követeléssel, ami akadályozta az ukrajnai háború lehetséges lezárását. A posztszovjet térség szakértője szerint Oroszország még mindig abban bízik, hogy katonai úton eredményeket tud elérni a fronton, illetve a későbbiekben jobb eredményekkel, kedvezőbb pozíciót elfoglalva zárja le a konfliktust. A nagy kérdés, mikor jön el ez az idő, addig pedig Bendarzsevszkij Anton szerint az oroszok vélhetően különböző kommunikációs paneleket használva fenntartják a látszatát annak, hogy partnerek az együttműködésben, miközben konkrét lépéseket nem tesznek a fegyverek nyugvása érdekében.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója megjegyezte: a moszkvai vezetés eddig is a legtöbbször azt hangoztatta, hogy a béke oldalán áll, de Kijev nem hajlandó engedni, nem hajlik a kompromisszumra, és várhatóan ez a kommunikáció folytatódik az oroszok részéről. Emlékeztetett, hogy amikor Donald Trump tavasszal 30 napos tűzszünetre tett javaslatot, erre reagálva Vlagyimir Putyin egy rögtönzött éjszakai sajtótájékoztatót hívott össze, amelyen bejelentette, hogy orosz–ukrán tárgyalásokat kell tartani Isztambulban, megállapodás azonban nem jött létre a felek között. Ez az eset is azt mutatja, az oroszok érdeke most inkább az, hogy ne érjen véget a háború. Bendarzsevszkij Anton arra számít, hogy az amerikai elnök mostani ultimátumára is hasonlóan reagál majd Vlagyimir Putyin, aki elképzelhető, hogy

megpróbálja elterelni a figyelmet, és talál majd valamilyen indokot vagy ismét szab valamilyen feltételt arra, hogy miért nem lehetséges a békemegállapodás.

A szakértő úgy gondolja, nem okoz nagy változást a kommunikációban, hogy Donald Trump bejelentése szerint az Ukrajnának szánt újabb amerikai fegyverszállítmányt a NATO-tagállamok fizetik, mert az orosz információs térben eddig is a NATO-t nevezték meg „a legnagyobb ellenfélként”. A helyi híradásokban ugyanis nem azt kommunikálja az orosz vezetés, hogy csak Ukrajnával harcol, hanem azt terjeszti, hogy az egész NATO-val áll szemben, és ha nincs a katonai szövetség, nincs a kollektív Nyugat, „akkor már rég megnyerték volna a különleges katonai műveletet”. Bendarzsevszkij Anton hozzátette: eddig is az egyes NATO-tagországok küldtek fegyvereket Ukrajnának bilaterális alapon, Donald Trump mostani bejelentése ebből a szempontból nem jelent nagy újdonságot.

Hatékony ukrán reformok még nincsenek, amerikai nyitás jöhet

Közben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök átalakítja a kormányát, és az eddigi gazdasági miniszterének, Julija Szviridenkónak szánja a miniszterelnöki pozíciót. A szakértő szerint az ukrán államfő lépéskényszerbe került, mert az ukrán társadalom belefáradt a háborúba, sokan lassúnak érzik a meghirdetett reformok végigvitelét, az eddigi kormányfő, Denisz Smihal pedig már öt éve tölti be a posztot, és kapott komoly kritikákat is, ezért eljött az ideje az őrségváltásnak. Egyre többet hallani kellemetlen korrupciós botrányokról is, nagy hatalmi megújulás pedig nem történhet, hiszen az ukrán alkotmány alapján hadiállapot idején nem lehet választásokat kiírni.

Bendarzsevszkij Anton elmondta: Volodimir Zelenszkij az eddigi miniszterelnök, Denisz Smihal leváltásával viszont azt is demonstrálhatja, hogy érzékelve az elégedetlenséget, kész személyi változásokat is végrehajtani a kormányban. Az államfő az elmúlt években sem futamodott meg, amikor személycsere lehetősége merült fel: két évvel ezelőtt a védelmi minisztert, tavaly pedig a hadseregparancsnokot váltotta le. „Volodimir Zelenszkij a mostani kormányfőcserét eladhatja egyfajta hatalmi megújulásként. Mondhatja azt, hogy tiszta lappal indulnak egy új miniszterelnökkel, aki ráadásul

egy 39 éves nő, egy közgazdász-technokrata, aki talán könnyebben végigviszi azokat a reformokat, amelyeket megkövetel az Európai Unió.

Ez a helyzet megújulási lehetőség is lehet Ukrajna számára, megpróbálhatnak leszámolni a korrupcióval” – magyarázta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

Kiemelte, hogy a miniszterelnök-jelöltnek, Julija Szviridenkónak jó amerikai kapcsolatai vannak, az elmúlt hónapokban többször járt az Egyesült Államokban. Ő volt az, aki az ukrán felet képviselve aláírta a két ország közötti nyersanyag-megállapodást. Bendarzsevszkij Anton szerint az ő jelölésével Volodimir Zelenszkij nyitni szeretne az USA felé.

A szakértő úgy fogalmazott, Ukrajnában szinte minden döntéshozó egyetért abban, hogy a korrupció az egyik legfőbb probléma az országban. Az elmúlt években voltak ugyan kezdeményezések a visszaszorítására, de nem bizonyultak túl hatékonynak. Úgy véli, a politikai felismerés megtörtént, és a szándék is jól látható a korrupció felszámolására, látványos eredményeket azonban eddig nem sikerült elérni ezen a területen. Mint mondta, a háború önmagában lehetőséget kínál korrupciós ügyekre, hiszen nagyon sok pénz forog például a védelmi szektorban, sőt a mozgósítással összefüggésben is történhetnek visszaélések.

Bendarzsevszkij Anton felidézte, hogy az ukrán elnöknek két évvel ezelőtt le is kellett váltania a legtöbb megyei, területi toborzóiroda vezetőjét, miután az egyikőjüknél 4,5 millió dolláros vagyont találtak, aminek a forrásával nem tudott elszámolni. „A jelenlegi hadiállapot nem kedvez annak, hogy ezt a problémát Ukrajna gyorsan megoldja. Az akarat megvan, a reformok még hiányoznak” – tette hozzá a szakértő.