Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Marco Rubio amerikai külügyminiszter sajtóértekezletet tart az ASEAN-országok külügyminiszteri találkozóján Kuala Lumpurban 2025. július 10-én.
Nyitókép: MTI/AP/AFP pool/Mandel Ngan

Marco Rubio is megüzente Moszkvába, hogy Donald Trump besokallt

Trump elnök egyre türelmetlenebb Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben az ukrajnai háború elhúzódása miatt – mondta az amerikai külügyminiszter. Miközben a héten különösen súlyos orosz légicsapások érték Ukrajnát, Washington felújítja a fegyverszállítást Kijevnek.

Arról, hogy Donald Trump elnöknek fogytán a türelme, Marco Rubio amerikai külügyminszter számolt be orosz kollégájának, Szergej Lavrovnak egy négyszemközti megbeszélésen a malajziai ASEAN-csúcstalálkozón. Nem kellett volna fárasztania magát: Trump a napokban káromkodással tűzdelve, a nyilvánosság előtt is jelezte: Putyin mindig nagyon udvarias, de elégedetlen a mellébeszélés miatt.

Rubio és Lavrov másodszor egyeztetett személyesen, ezúttal a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége, az ASEAN külügyminiszteri találkozóján, Kuala Lumpurban. Rubio itt finomabban fogalmazott, mint főnöke: „Trump elnök nyilvánosan is világossá tette, hogy szerinte nincs elég rugalmasság az orosz oldalon ahhoz, hogy a konfliktust végre lezárják”, és egy ütemtervet követelt. A felek a beszélgetést „őszinte hangvételűnek” nevezték – ami a diplomáciai nyelvezetben azt jelentheti, hogy egyenesen megmondták egymásnak, mit gondolnak –, miközben úgy fogalmaztak, hogy a középpontban egy lehetséges békemegállapodás állt.

A diplomáciai törekvések ellenére az orosz haderő szerdára virradóra példátlan erejű légitámadást hajtott végre Ukrajna-szerte. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondása szerint „728 drón és 13 rakéta csapódott be az ország különböző pontjain egyetlen éjszaka alatt.” Az államfő a támadást „egyszerűen terrorizmusnak” nevezte, és hangsúlyozta: „pont akkor történt, amikor a nemzetközi közösség a tűzszünet és a béke felé tett lépéseken dolgozott.” Az orosz média ugyanakkor ukrán dróntámadásokról számolt be.

Úgy tűnik közben, hogy Trump-kormányzat külpolitikájában új irány körvonalazódik. A napokban látott napvilágot egy könyvrészlet, amely szerint Donald Trump korábban azt mondta: „szétbombázná Moszkvát,” ha Oroszország újabb támadást indítana Ukrajna ellen. Ugyanakkor az elnök azután, hogy a múlt héten felfüggesztették a fegyverszállítást – amelyről állítólag nem is tudott –, most újra támogatást ígért Kijevnek.

Az európai szövetségesek közük az Egyesült Királyság is megerősítette elkötelezettségét: Angela Rayner brit miniszterelnök-helyettes csütörtökön több mint 5 ezer légvédelmi rakéta szállításáról szóló megállapodást írt alá Rómában, az Ukrajna helyreállításáról szóló nemzetközi konferencián. A brit kormány egyúttal megerősítette: a következő év során akár 283 millió font kétoldalú támogatást is nyújt Ukrajnának.

A római konferencián eddig összesen mintegy 10 milliárd eurónyi segélyt ígértek meg Kijevnek.

Trump frusztrációja ellenére „a béketárgyalások nem akadtak el,” és az orosz kormány „továbbra is politikai és diplomáciai úton kívánja elérni céljait” – ezt magyarázta Dmitrij Peszkov. A Kreml szóvivője közölte: Moszkva Kijev jelzésére vár, hogy készen áll-e a tárgyalások harmadik fordulójára – az első kettőt még májusban tartották Isztambulban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×