Egy hónap telt el a grazi BORG Dreierschützen gimnáziumban egy volt diák által elkövetett ámokfutás után. A merénylet kilenc tanuló és egy tanárnő életét követelte, a merénylő öngyilkosságot követett el.

Ausztria hárompárti kormánya Christai Stocker kancellárral az élen azóta egyik fő célkitűzéseként hirdette meg annak megakadályozását, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló merényletek történhessenek. Ezzel kapcsolatban két intézkedéscsomag került a parlament napirendjére. Az egyik a mostanáig szakértők szerint is meglehetősen liberális fegyvertartás, illetve fegyverbirtoklás szigorítását öleli fel, míg a másik az üzenetküldő szolgáltatások, mindenekelőtt a Messenger-alkalmazás megfigyelését célozta.

Ami az elsőt illeti, szinte teljes volt a konszenzus a parlamenti pártok között, beleértve a három kormánypártot, a konzervatív Néppártot (ÖVP), a szociáldemokrata SPÖ-t, valamint a baloldali liberális NEOS-t, továbbá az ellenzék két pártját, a Szabadságpártot (FPÖ) és a Zöld Pártot is. Ausztriában eddig túl könnyű volt fegyverhez jutni. Az érvényben lévő jogszabály ugyanis a fegyvertartást már a 18. év betöltésétől lehetővé tette, bizonyos fegyverfajták esetében ugyanakkor pótlólagos vizsgálatot írt elő.

A szigorítás szükségességét alátámasztotta, hogy a 21 éves merénylő korábban engedéllyel jutott az ámokfutáshoz használt két fegyverhez, egy Glock pisztolyhoz, valamint egy sörétes puskához. Az ugyanakkor később vált ismertté, hogy Arthur A. mentálisan meglehetősen labilis volt.

A kormány után a parlamenti alsóház, a Nemzeti Tanács is napirendre tűzte a szigorítást célzó intézkedéseket. Az ORF szerint azért, hogy lehetőség szerint a nyári szünet, de mindenekelőtt az új iskolai év kezdete előtt megállapodás szülessen. A tervezet szerint a fegyvertartás, illetve fegyvervásárlás alsó korhatárát 25 évre emelnék, és többhetes alkalmassági vizsgálathoz kötnék. Ha a szükséges orvosi vizsgálat során pszichológiai rendellenességet észlelnének, az adott személy esetében fegyvertartási tilalmat rendelnek el. A tervezett szigorítást felmérések szerint a lakosság többsége támogatja. Végső parlamenti döntés még nem született, a Nemzeti Tanács illetékes bizottsága véglegesíti a tervezetet.

Az alsóház ugyanakkor azt a tervezetet hagyta jóvá, amely az üzenetküldő szolgáltatások, mindenekelőtt a Messenger alkalmazás megfigyelését irányozta elő. Ezzel kapcsolatban a parlamenti pártok, de még a koalíció pártjai sem voltak egy véleményen. Az ellenzők – mindenekelőtt a kormánypárti NEOS, valamint az ellenzéki FPÖ és a Zöldek – az intézkedés alkotmányosságát vonták kétségbe.

A tervezet szerint, amelyet a legerősebb kormánypárt, a konzervatív ÖVP terjesztett elő, a fiatalok körében rendkívül népszerű üzenetküldő programokra az állambiztonsági és hírszerzési igazgatóság (DSN) nyomozói kémprogramokat telepíthetnek. Ezt a jogvédelmi tisztviselőknek szorosan figyelemmel kell kísérniük, és a szövetségi közigazgatási bíróság jóváhagyása is szükséges.

A törvényjavaslat szerint a megfigyelés olyan esetekben alkalmazható, amelyek terrorista, illetve alkotmányellenes tevékenységre utalnak. A megfigyelés csak három hónapos időtartamra rendelhető el, de meghosszabbítható. Ebben központi szerepe van a jogvédelmi biztosnak és a szövetségi közigazgatási bíróságnak.

A jóváhagyást szorgalmazó belügyminiszter, a konzervatív Gerhard Karner úgy véli, hogy a parlamenti jóváhagyás rendkívüli jelentőségű a biztonság érdekében mindenekelőtt az alkotmányvédelmi hivatal, valamint a rendőrség számára. „A terroristák már nem a megszokott kommunikációs eszközöket, hanem üzenetküldő szolgáltatásokat használják, ezért van szükség a megfigyelés lehetőségére” – fogalmazott a miniszter.

A kormánykoalíciós szociáldemokrata párt szerint az intézkedés, azaz a megfigyelés egyfajta ultima ratio, ha semmi más nem segít. „A cél az, hogy a nyitott társadalmat támadók a jövőben bizonytalanabbnak érezzék magukat” – hangsúlyozta a kormány képviselője.