Infostart.hu
eur:
361.05
usd:
317.51
bux:
143471.05
2026. július 26. vasárnap Anikó, Anna
A Fehér Ház által közreadott képen Donald Trump amerikai elnök (b) és Marco Rubio amerikai külügyminiszter a washingtoni Fehér Ház titkosszolgálati komplexumában, a Situation Roomban 2025. június 21-én. Az amerikai haderő légitámadást hajtott végre Iránban, az ország urándúsító létesítményei teljes mértékben elpusztultak.
Nyitókép: MTI/AP/Fehér Ház

Donald Trump békét akart, de eljött egy pillanat

Sajtótájékoztatót tartottak a Pentagonban az iráni bombázás után.

Pete Hegseth védelmi minisztert arról kérdezték, hogy volt-e olyan konkrét pillanat, amikor Donald Trump úgy döntött. Hegseth hangsúlyozta, hogy Trump teljes mértékben elkötelezett volt a békefolyamat mellett, és tárgyalásos megoldást akart. Szerinte az elnök minden lehetőséget megadott Iránnak, de csak elutasításba ütközött - irja a portfolio.hu.

Nem volt egy konkrét pillanat Trump számára, de volt egy pont, amikor felismerte, hogy eljött az idő a cselekvésre a fenyegetés minimalizálása érdekében - mondta Hegseth.

Izraeli interjú

Közben nyilatkozott a BBC-nek az izraeli elnök is. Jichák Hercog úgy fogalmazott: a világ évtizedek óta tisztában van azzal, hogy a nukleáris csapásmérő kapacitás és "a dzsihádista iráni ideológiához hasonló" rendkívül szélsőséges eszmék kombinációja egyértelműen globális kiterjedésű veszélyt jelent.

Arra a kérdésre, hogy az amerikai légitámadás után, amely a jelek szerint megsemmisítette az iráni nukleáris fejlesztési létesítmények jelentős részét, Izrael folytatja-e az Iránra mért légicsapásokat, az izraeli elnök azt mondta: az iráni fenyegetés problémájával nemzetközi szinten kell foglalkozni, és mindenekelőtt egy olyan "exitstratégiára" van szükség, amely korlátozza Irán képességét "a rakéták, a terrorizmus, a romboló tevékenység terjesztésére" és a nukleáris technológia kifejlesztésére.

Jichák Hercog szerint Irán folyamatosan súlyos megtorlással fenyegette azokat az közel-keleti országokat, köztük mindenekelőtt Szaúd-Arábiát, amelyek kapcsolataik normalizálására törekedtek Izraellel.

Ennek a megbékélési folyamatnak a kisiklatását célozta az a terrortámadás is, amelyet a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista csoport követett el Izrael ellen 2023. október 7-én. Most azonban lehetőség nyílt a békét célzó párbeszédre a térség egészében, beleértve az Izrael és a palesztinok közötti párbeszédet is, de ehhez szükséges a Hamász által Gázába hurcolt túszok elengedése - mondta az izraeli elnök.

Izrael az iráni nukleáris létesítmények elleni amerikai légitámadás után lezárta légterét.

Címlapról ajánljuk
Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Nyaralási teljesítménykényszer: robogás a kiégés felé

Új trend kezd kialakulni a Z-generáció, de az idősebbek nyaralási szokásaiban is – mondta el az InfoRádióban Bereczki Enikő generációkutató. A szakember szerint sokan ma már az új készségek tanulását részesítik előnyben a nyári vakáció során, nem pedig a csendes pihenést, ennek azonban lehetnek negatív következményei.

Íme, Orbán Viktor legfontosabb tusnádfürdői üzenetei a Fidesz jövőjéről – összefoglaló

A Fidesz elnöke a Tusványoson ismertette, milyen utat lát pártja előtt ahhoz, hogy ismét sikeres, kormányra jutó erő lehessen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

Szép csendben fogyott el a köztársasági elnöki intézmény súlya Magyarországon - Vajon a közvetlen elnökválasztás elhozhatja a nemzet egységét?

A köztársasági elnök alkotmányos feladata a nemzet egységének kifejezése, megválasztása azonban szükségképpen politikai döntés. Magyarországon a parlamenti államfőválasztás sokáig koalíciós alkukhoz és részleges konszenzuskényszerhez kötődött, 2010 után azonban egyre inkább a mindenkori kormánytöbbség személyzeti döntésévé vált. A közvetlen választás első látásra demokratikusabb megoldásnak tűnhet, de önmagában nem garantál pártpolitikán felül álló államfőt, könnyen újabb országos pártpolitikai erőpróbává alakíthatja a tisztség betöltését. Cikkünkben azt vizsgáljuk, milyen intézményi megoldások segíthetik elő, hogy az államfő megválasztása ne pusztán pártpolitikai döntésként, hanem szélesebb legitimációt teremtő alkotmányos eljárásként működjön.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×