Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
szlovák zászló szlovákia
Nyitókép: Pixabay

Szlovákia példa nélküli büntetést kapott

Ilyen típusú szankcióra eddig még nem volt példa az uniós helyreállítási alap keretében.

Szlovákia az első uniós tagország, amelynek összeférhetetlenség miatt vissza kell fizetnie a Covid-helyreállítási alapból kapott teljes támogatási összeget – derült ki az Euractiv beszámolójából, amit a Portfolio szemlézett.

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a 2021-es pályázati folyamat során a szlovák oktatási minisztérium nem akadályozta meg és nem kezelte megfelelően az összeférhetetlenséget. A vitatott ügy két regionális egyetem támogatásáról szól, mivel azt az intézmények saját kuratóriumának egy-egy tagja ítélte oda.

A cél két regionális egyetem – a Szent Cirill és Metód Egyetem, valamint a Nagyszombati Egyetem – együttműködésének fejlesztése volt. Az érintett intézmények vezetői cáfolták, hogy tudtak volna a szabálytalanságról. Az összeférhetetlenséget az Európai Bizottság 2022-es vizsgálata tárta fel, most pedig bejelentették, hogy

1,2 millió euró levonnak a Szlovákiának járó támogatásból, ami az országnak járó teljes keretösszegnek felel meg.

A beszámolóból kiderül, hogy ilyen típusú szankcióra eddig még nem volt példa az uniós helyreállítási alap keretében.

A jelentés szerint az Európai Bizottság felajánlotta a szlovák kormánynak, hogy az érintett egyetemek szankció nélkül fizessék vissza az összeget, a szlovák fél azonban elutasította az ajánlatot, arra hivatkozva, hogy az intézmények nem követtek el hibát.

A szlovák oktatási minisztérium közölte: a felelősség Branislav Gröhling volt tárcavezetőt, az SaS ellenzéki párt vezetőjét terheli. A minisztérium érvelése szerint a pályázati felhívás idején nem volt kötelező az összeférhetetlenségi nyilatkozat, de az új vezetés ezt a szabályt bevezette.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Szakértő: fegyveres bandák uralják Líbiát és osztozkodnak a mesés energiavagyonon – de mit csináljon Európa?

Moammer el-Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta polgárháborúról polgárháborúra bukdácsol az észak-afrikai emirátus, a fel-fellángoló konfliktusokba pedig időnként Európa nagyhatalmai is beleállnak, pedig még az Egyesült Államok is tudja: nem jó itt „megégni”. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója beszélt a helyzetről az InfoRádióban, és arról is, mitől is függ, hogy indulnak-e onnan migránsok Európába vagy sem.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×