Infostart.hu
eur:
385.22
usd:
331.67
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Helyi lakos nézi a Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszát 2025. május 30-án. Miután a Korond-pataknak a Só-szorosban lévő mederszakaszán kialakult víznyelőkbe ömlő víz teljesen feltöltötte a parajdi sóbánya tárnáit, a folyam visszatért a medrébe. Az előző napon fel kellett adni a föld alatti védekezést a sóbányánál, miután nem sikerült megóvni a beáramló víztől a létesítmény legújabb részlegét, a Telegdy-bányát.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Kiderült, melyik parajdi sóbányarész van biztonságban a mostani omlástól

Fennáll a régi bánya beomlásának veszélye Parajdon - erősítette meg szerdán Bogdan Ivan gazdasági miniszter. A székelyföldi településen szerdától nyolc külföldi szakértő segít a bányakatasztrófa utáni mentésben és a megoldáskeresésben. A Kis-Küküllő vizének magas sótartalma időközben ökológiai katasztrófával fenyeget.

A magyar, német, spanyol és holland szakemberek a román kollégákkal közösen dolgoznak a megoldáson, miután Románia a parajdi eset miatt aktiválta az európai katasztrófavédelmi mechanizmust - közölte a gazdasági miniszter, aki szerdán Mircea Fechet környezetvédelmi tárcavezetővel együtt tartott helyszíni szemlét.

Ivan azt mondta, fennáll annak a veszélye is, hogy beomlik a régi bánya teteje, és ez valószínűleg meg is fog történni, de csak lassan, hetek, hónapok múlva, mindenesetre a munkagépekkel nem szeretnék felgyorsítani a folyamatot. Mindazonáltal

ez nem érinti negatívan a turisztikai részleget is magában foglaló, újabb bányarészt.

Folyik a Korond-patak elterelése, a környezetvédelmi, vízügyi és bányászati szakemberek pedig közösen dolgoznak a bányát elöntő víz oly módon való kiszivattyúzásán, hogy az minél kisebb mértékben károsítsa a környezetet és a gazdaságot.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy a parajdi katasztrófa után jelentést kért a szaktárcához tartozó összes bányaipari vállalattól esetleges problémáikról, szükséges intézkedésekről.

Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter felhívta a figyelmet a Korond-patak és a Kis-Küküllő vízének magas sótartalmára, elismerve, hogy ez ökológiai katasztrófához vezethet. Emlékeztetett: literenként egy grammnyi só halpusztulást okoz a folyóvizekben, két grammnál pedig a teljes elővilág elpusztul.

Várhatóan július elsejéig végeznek a patak elterelésével, ami megoldaná a problémát. A Kis-Küküllő sótartalmának megnövekedése miatt 16 Maros megyei településen nem iható a vezetékes víz, emiatt a hatóságok szállítják az ivóvizet a lakosságnak.

Fechet hangsúlyozta: az illetékes hatóságok folyamatosan figyelik a parajdi fejleményeket, és bármikor készek közbelépni, ha a helyzet úgy kívánja. A legfontosabb az emberi életek védelme, valamint a hatóságok próbálnak műszaki megoldást találni a bánya biztonságossá tételére, az infrastruktúra és a környezet védelmére. Nyilatkozata szerint

a sóbányában hétmillió köbméter víz lehet.

A parajdi községvezetés szerdán közösségi oldalán tájékoztatta a lakosságot az aktuális helyzetről: a régi bánya felett kialakított védelmi zónát továbbra is lezárva tartják, és a környéken élők kitelepítése is érvényben marad.

Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába a múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig - a lehetőségek szerint - részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Címlapról ajánljuk
Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Új fázisba lép a szlovákok atomerőmű-projektje

Robert Fico úgy fogalmazott: Szlovákia egyedülálló helyzetbe kerülhetne, mivel a világ azon kevés országai közé tartozna, amelyeknek egyszerre van tapasztalata orosz és nyugati gyártmányú atomreaktorok üzemeltetésében.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Trump nem Putyinban látja az ukrajnai béke fő akadályát, ukrán alakulatok estek egymásnak – Ukrajnai háborús híreink csütörtökön

Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump a Reutersnek adott interjút, amelyben érdekes meglátásokat osztott meg az orosz-ukrán béketárgyalások jelenlegi helyzetéről. Súlyos ügyről számol be az Euromaidan Press nevű ukrán portál: egy rohamdandár katonái egyszerűen elrabolták egy területvédelmi alakulat tagjait és az orosz állások ellen küldték őket. A lap hangsúlyozza: az ügy világosan rámutat arra, hogy az ukrán haderőben egyre mélyebb krízis kezd kibontakozni a katonák hiánya miatt. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×