Bár a vizitet hivatalosan még nem jelentették be, a legtekintélyesebb német portálok már a tárgyalások napirendjét is megszellőztették: megvitatják az orosz–ukrán béketárgyalások esélyeit, valamint az Oroszország elleni európai uniós szankciók várható hatásait. Berlin már készül, nagy lezárások lesznek a fővárosban, ahol legutóbb tavaly októberben járt Volodimir Zelenszkij. A kiszivárgott részletek szerint Friedrich Merz délben fogadja egy informális találkozón vendégét, majd sajtótájékoztatót tartanak a felek, utána az ukrán államfő a Bellevue palotában tárgyal Frank-Walter Steinmeier elnökkel, és még szerda eset vissza is utazik Kijevbe.
A tárgyalások napirendi pontjai között a német fegyverszállításokat nem említették a lapok, elemzők szerint azonban minden valószínűség szerint ez lesz az egyik legfőbb téma. A jelzést maga a kancellár adta meg, egy hétfő esti nyilatkozatban ugyanis egyelőre közvetve „tűzfalat” bontott. Friedrich Merz a Közel-Kelet mellett részletesen foglalkozott a több mint három éve tartó orosz–ukrán háborúval, elismerve, hogy a béketárgyalások érdekében tett nyugati erőfeszítések eddig teljes kudarcot vallottak. A kancellár Ukrajna katonai támogatásáról azt mondta, hogy Németország és a többi nyugati szövetséges részéről a jövőben nem lesz korlátozás. Merz szó szerint a fegyverek hatótávolságát említette, hozzátéve, hogy a korlátozás megszűnése egyaránt vonatkozik Franciaországra, Nagy-Britanniára, valamint Németországra és az Egyesült Államokra is.
Az Egyesült Államok mellett Németország a múltban is Ukrajna fő fegyverszállítója volt, a korábbi Scholz-kormány egyedül a legkorszerűbbnek számító, 500 kilométer hatótávolságú Taurus cirkálórakéták szállítását tagadta meg. Az indok az volt, hogy a Taurusok ukrán területről Moszkvát is elérhetik, és ezáltal Németország közvetlenül belesodródhat a háborúba. Franciaország és Nagy-Britannia ugyanakkor már hosszabb ideje szállít kisebb hatótávolságú cirkálórakétákat Ukrajnának.
Bár Merz korábban az ellenzék vezetőjeként sürgette a korszerű robotrepülőgépek átadását is, kancellárként ez volt az első erre utaló konkrét kijelentése.
Nem véletlen, hogy a konzervatívok koalíciós partnere, a szociáldemokrata SPD bírálta Merz „ígéretét”. A párt külpolitikai felelőse, Ralf Stegner szerint egy ilyen lépés nem segítene, ellenkezőleg, a háború kiszélesedéséhez vezetne. Az ellenzéki Zöldek Pártja ugyanakkor üdvözölte Merz kijelentését.
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint egy ilyen lépés „aláásná az orosz–ukrán konfliktus" rendezését.
A történtekkel szinte egyidőben vált ismertté az a közvélemény-kutatás, amelynek adatai szerint a CDU/CSU-ból és az SPD-ből álló háromhetes koalíció a várakozásokat illetően jobb startot vett, mint a 2021 decemberében hivatalba lépett, a szociáldemokratákból, a Zöldekből és a liberális FDP-ből álló kormány. A megkérdezettek 56 százaléka a három hét alapján nagyobb reményt fűz a Merz vezette koalíció regnálásához, A legutóbbi választások után egy hasonló felmérés az akkori Scholz-kormánynak 52 százalékos bizalmat jelzett.
A Die Welt ugyanakkor szakértőket idézett, akik szerint Friedrich Merz kancellár elsősorban a külpolitika területén előzetes ígéreteihez képest jelentősen „túlteljesített”.
