Infostart.hu
eur:
386.51
usd:
332.13
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog
Recep Tayyip Erdogan török államfő Murat Kurum, a kormányzó Fejlődés Pártjának (AKP) isztambuli polgármesterjelöltje, korábbi környezetvédelmi és városrendezési miniszter kampányrendezvényén Isztambulban 2024. március 24-én. Törökországban március 31-én helyhatósági választásokat rendeznek.
Nyitókép: MTI/EPA/Erdem Sahin

Új alkotmányt "rendelt" a török elnök

A jelenlegi alkotmány értelmében az államfő nem indulhat újabb mandátumért, hacsak nem tűznek ki előre hozott választásokat vagy nem változtatják meg a jogi kereteket.

A török elnök kedden bejelentette, hogy kinevezte a tagjait annak a jogi szakértőkből álló csoportnak, amelynek feladata az ország új alkotmányának kidolgozása lesz.

"Az elmúlt 23 évben többször adtuk tanújelét őszinte szándékunknak, hogy demokráciánkat új, polgári alkotmánnyal ajándékozzuk meg" - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) gyűlésén.

A 2014 óta elnöki, korábban pedig miniszterelnöki tisztséget betöltő Erdogan már többször érvelt amellett, hogy az 1980-as puccs után életbe lépett alkotmány idejétmúlt, és - jóllehet azóta több alkalommal kiegészítették - még mindig "a hadsereg befolyását tükrözi".

A jelenlegi alkotmány értelmében az államfő nem indulhat újabb mandátumért, hacsak nem tűznek ki előre hozott választásokat vagy nem változtatják meg a jogi kereteket. Erdogan azt mondta, nem hatalma megtartása érdekében törekszik új alkotmány kidolgozására, a múlt héten pedig leszögezte: "nem magunknak, hanem az országnak akarunk új alkotmányt".

Az AKP-nek és szövetségeseinek egyelőre nincs meg az a szavazati többsége, amely egy ilyen lépéshez szükséges.

Törökországban 2027 májusában tartják a következő elnökválasztást.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Brüsszel tényleg késleltetheti a vizsgálatokat a magyar választásokig

Szakértő: Brüsszel tényleg késleltetheti a vizsgálatokat a magyar választásokig

2 milliárd eurót már elvesztett Magyarország, 17 milliárd euró sorsa még kétséges. A Euronews értesülései szerint az Európai Bizottság befagyasztja a Magyarország elleni vizsgálatokat a választásig, mert a testület nem akarja úgy feltüntetni magát, hogy beavatkozik a magyar választási kampányba. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint már eddig is volt arra példa, hogy a Bizottság késleltetett eljárásokat hasonló helyzetben.

Asztal köré ül Grönland, Dánia és Amerika – A szakértő szerint a legbonyolultabb a sziget eladása lenne

A Fehér Házban egyeztet Grönland helyzetéről az amerikai, a dán és a grönlandi külügyminiszter, a dán és a grönlandi fél célja, hogy a megbeszéléseket a „tárgyalószobába terelje”, ahol az érintettek közvetlenül, szemtől szemben beszélhetnek egymással. A tárgyalásokról Németh Viktória külpolitikai elemző, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatója beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.15. csütörtök, 18:00
Káel Csaba
a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Elromlott a hangulat: esik Amerika

Elromlott a hangulat: esik Amerika

Aránylag izgalommentesen zajlott ma a kereskedés az európai piacokon, de ez egyáltalán nem volt igaz a magyar tőzsdére, a BUX index ugyanis folytatta idei szárnyalását és 1,5 százalékkal magasabban zárta a napot. Messze kiemelkedett a magyar tőzsdei szereplők közül a Mol, miután az olajcég árfolyama 5 százalékot ralizott kifejezetten magas forgalom mellett. Az extrém mozgás alapvetően technikai indíttatású volt, hiszen tegnap tört ki felfelé a már 2022 eleje óta tartó oldalazó sávból a Mol részvénye, ezzel 2019 óta nem látott szintre került az árfolyam – a kulcsszintet átlépve most felbátorodhattak a vevők. Egyébként a szerb olajfinomító NIS potenciális felvásárlásával kapcsolatos spekuláció erősödése hajtja most elsősorban a sztorit, de az emelkedő olajárak is kedveznek.  Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×