Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
Német katonák.
Nyitókép: X / Bundeswehr

Németországban már a küszöbön a hadkötelezettség visszaállítása

Nem először lángol fel a vita Németországban a hadsereg jövőjéről. Általános a konszenzus annak megítélésben, hogy a jelenlegi nemzetközi fenyegetettség miatt erősebb Bundeswehrre van szükség, de a „hogyanról” változatlanul eltérnek a vélemények.

Az újabb fejezetet a hadseregért felelős parlamenti biztos nyilatkozata jelentette. A szociáldemokrata Eva Högl öt év után búcsúzik tisztségétől, amit a kereszténydemokrata Henning Otte örököl. Az RND közszolgálati médiumnak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a katonai szolgálat nem alapulhat pusztán önkéntességen.

Új katonai szolgálatra van szükségünk

– fogalmazott a leköszönő biztos, és utalt arra, hogy az nem nélkülözheti a kötelező katonaság valamilyen formáját.

A kötelező katonai szolgálat egyáltalán nem lenne új Németországban: az általános hadkötelezettséget 2011-ben takarékossági okokból és átmeneti jelleggel szüntette meg az akkori konzervatív védelmi miniszter, Karl-Theodor zu Guttenberg. Az átmeneti időszak azóta is tart, miközben a hadsereg erősítését indokló nyomás egyre erőteljesebb.

A szikrát az Ukrajna ellen indított orosz háború jelentette, és azóta is az akkor még ellenzékben lévő konzervatív pártok a "visszavezetés" fő szószólói. Azzal érveltek, hogy az orosz agresszió miatt a NATO-ra, ezen belül Németországra nehezedő katonai, illetve védelmi terhek miatt a Bundeswehr megerősítése elkerülhetetlenné vált. Eva Högl már akkor hangsúlyozta, hogy

a hadsereg állandó bevethetősége érdekében elsősorban a személyi állomány bővítésére van szükség.

Elemzők most utaltak arra is, hogy míg 2011-ben a takarékossági kényszer volt a kötelező szolgálat megszüntetésélnek fő indoka, ezúttal ezen a téren változhat a helyzet. Ezt az a különleges pénzügyi hitelfelvétel teszi lehetővé, amelyből 400 milliárd euró kifejezetten a biztonság, ezen belül pedig a hadsereg erősítését célozza.

A CDU/CSU a 2011 előtti időket állítaná vissza, míg az SPD a svéd modell alapján összehangolná a kötelező és az önkéntes szolgálatot. A konzervatívok szerint a sorkatonai szolgálat további felfüggesztése nem felel meg a jelenlegi fenyegetettségi helyzetnek. Az SPD alapjában egyetért ezzel, ugyanakkor „rugalmas” szolgálatról beszél. Ennek része az, hogy nyilvántartásba kell venni minden katonakorú fiatalt, de mindenekelőtt azokat kell behívni, akik ténylegesen akarnak is csatlakozni.

A interjúban a búcsúzó biztos ismét a kötelező szolgálatot és az önkéntességet ötvöző svéd modell bevezetését indítványozta. A Bundeswehr jelenleg 180 ezer katonával rendelkezik, a cél továbbra is a több mint 200 ezres létszám elérése. „Évek óta körülbelül 180 ezer katonánk van, és a növekedés még nem sikerült” – fogalmazott a leköszönő biztos.

A közvetlen előzmények, illetve Högl mostani nyilatkozata alapján az elemzők azt valószínűsítik. hogy a jövőben felgyorsulnak „legalább” a svéd modell bevezetését célzó törekvések Ezt erősítik meg Friedrich Merz legutóbbi nyilatkozatai is. A kancellár ugyanis mind a Bundestagban elhangzott első kormánynyilatkozatában, mind több interjúban is azt hangsúlyozta, hogy Németországnak Európa legerősebb hadseregére van szüksége. Hasonlóan vélekedett a konzervatív külügyminiszter, Johann Wadephul is, aki Donald Trump követelésével egyetértve a védelmi kiadások a bruttó hazai termék, a GDP 5 százalékát kitevő növelése mellett emelt szót. A kancellár és védelmi minisztere, a szociáldemokrata Boris Pistorius ugyanakkor egyformán úgy vélte, hogy a hangsúly nem a „százalékon”, hanem a hadsereg korszerűsítésén, illetve fejlesztésén van.

A közelmúltban végzett felmérés szerint az érintett fiatalok többsége kevés hajlandóságot mutat a kötelező szolgálat teljesítésére: a 18 és 29 év közöttiek 61 százaléka elutasítja. Az alaptörvény 12. cikke kimondja, hogy a 18. életévüket betöltött férfiakat a fegyveres erőknél, a szövetségi határőrségnél vagy a polgári védelemnél lehet szolgálatra kötelezni. Ugyanakkor egy másik alkotmányos cikk szerint senkit sem lehet kényszeríteni arra, hogy lelkiismeretének tiltakozása ellenére fegyverrel szolgáljon egy háborúban.

Ami a többi parlamenti pártot illeti, az AfD egyértelműen a kötelező katonai szolgálat újraaktiválása mellett áll ki. Alice Weidel, a párt társelnöke a közelmúltban kétéves katonai szolgálatot sürgetett. A Zöldek Pártja hat hónapos szolgálatot javasolt, mégpedig vagy katonai, vagy polgári védelmi, vagy pedig egyfajta közösségi szolgálat keretében.

Mindez elemzők szerint megerősíti azokat a véleményeket, hogy rendkívül összetett kérdésről van szó, és aligha valószínű, hogy a közeli jövőben konszenzus születik. A legutóbbi nyilatkozatok azonban egyértelműen azt jelzik, hogy a reform egyre égetőbbé válhat

Címlapról ajánljuk
A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A franciák nagy nehezen lebirkózták Paraguayt, és a legjobb 8 közé jutottak a labdarúgó-világbajnokságon

A németeket tizenegyesekkel kiejtő Paraguay remekül védekezett a francia szupersztárok ellen is, akik csak Mbappé 70. percben lőtt büntetőjével tudták feltörni a védelmet, ezzel 1-0-ra győztek a labdarúgó-vb nyolcaddöntőjében. Mbappé ezzel utolérte Messit és hétgólos, a franciák a Kanadát 3-0-ra legyőző Marokkóval játszanak a négy közé jutásért.

Várhatóan még nyáron új államfőt választ az Országgyűlés: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit – videó

Magyar Péter miniszterelnök videón és 12 pontban tette közzé a módosítások részleteit. Kevesebb sarkalatos törvény lesz, az országgyűlési képviselők mandátumát három ciklusra (12 évre) korlátozzák. A mai képviselők mandátumát ez nem érinti, de a következő választásoktól alkalmazandó lesz. Mennek a vármegyék és a főispánok.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Tisza-kormány: Magyar Péter bejelentette az Alaptörvény-módosítás részleteit

Szombaton sincs megállás a belpolitikában: az egyetemi kuratóriumi pályázatok kiírása mellett továbbra is az uniós források és a költségvetés helyzete áll a fókuszban. Emellett napvilágot látott a kormány átfogó energiatörvény-tervezete, amely a dinamikus tarifák bevezetésével és komoly bürokráciacsökkentéssel reformálná meg a hazai árampiacot. Ezzel párhuzamosan az energiahatékonysági szabályok is szigorodnak, így az állami szervek az uniós értékhatár felett már csak közel nulla energiaigényű épületeket vásárolhatnak vagy bérelhetnek. A nap egyik legfontosabb politikai fejleményeként Magyar Péter fog beszélni arról, hogy a kormány benyújtja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek részleteit délután 16 órakor ismerteti egy rendkívüli bejelentésben. Szombati híreink a kormányzati munkáról percről percre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×