Az elmúlt hetekben Izrael ismét kiterjesztette a hadműveleteket a Gázai övezetben, miután a Katarban zajló tárgyalásokon nem sikerült meghosszabbítani a tűzszünetet azért, mert a Hamász nem tett eleget a zsidó állam azon követelésének, hogy haladéktalanul engedje szabadon az izraeli túszokat. A hadműveletek a humanitárius helyzetet is súlyosan érintik, hiszen Izrael tizenegy héten keresztül nem engedett be segélyszállítmányokat Gázába, hogy így gyakoroljon nyomást a palesztin iszlamista szervezetre. A blokádot végül május 20-án, hétfőn oldották fel – foglalta össze a helyzetet Csicsmann László.

A Közel-Kelet-szakértő megjegyezte: miután múlt hét hétfőn a terrorszervezet szabadon engedte utolsó amerikai–izraeli kettős állampolgárságú túszát, mindenki arra számított, hogy sikerült tűzszünetet kötni, ez azonban végül nem így történt, a harcok pedig tovább folytatódnak. Körülbelül félszáz izraeli túsz van a Hamász fogságában, de csak a felük lehet életben, erről pontos információk nincsenek jelenleg.

A Gázában az elmúlt hetekben sokat romlott a humanitárius helyzet,

éhínség van az övezetben és alapvető probléma a vízhiány; hallani olyanról is, hogy tengervizet fogyasztanak az emberek.

A gázai hatóságok közlése alapján állítólag több százan vesztették életüket amiatt, hogy nem jutottak be a segélyszállítmányok – mondta a Külügyi Intézet kutatója, hozzátéve: a segélyek kérdésében az Egyesült Államok is próbál nyomást gyakorolni Izraelre. Az övezet jelenlegi lakossága – becslések alapján – 2,1 millió fő, a háború kezdete óta nagyjából százezeren hagyták el különféle úton Gázát. A GPD 2023. október 7. óta 84 százalékkal esett vissza, ami jól tükrözi, hogy mennyire rossz a helyzet – tette hozzá.

Az egyetemi tanár elmondása alapján az izraeli lakosság megosztott az offenzívákkal kapcsolatban. Abból a szempontból egyetértés van, hogy a Hamászt fel kell számolni, ugyanakkor a tűzszünet mielőbbi elérése érdekében még jelentős tüntetéseket is tartanak, mert a – még életben lévő – túszok családtagjai mielőbb szeretnék viszontlátni a szeretteiket. A megosztottság másik jele, hogy sokan úgy látják, hogy a háború egyetlen célja Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hatalmának meghosszabbítása – fogalmazott a szakértő.

Számos ország, köztük uniós tagállamok szankciókat szorgalmaznak Izraellel szemben a kialakult helyzet miatt. Csicsmann László jelezte, az elmúlt napokban megváltozott az uniós retorika, miután az EU fő külpolitikai vezetője, Kaja Kallas élesen kritizálta Izraelt, jelezve, hogy szankciókra lenne szükség, illetve a korábbi megállapodások felülvizsgálatára. A szakértő szerint viszont „ez nem így működik”, mert ebbe alapvetően valamennyi tagállamnak bele kell egyeznie, viszont Magyarország vagy Görögország, de valószínűleg Németország sem lenne ebben partner.

„Vagyis EU-s szinten nem lehet szankciókat keresztülvinni,

és legyünk őszinték, az unió az elmúlt másfél évben nem igazán tudta befolyásolni a gázai övezet, illetve egyáltalán a közel-keleti helyzetnek az alakulását” – fogalmazott.