Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Elítélte Ursula von der Leyent az Európai Unió Bírósága

Európai Bizottságnak nyilvánosságra kellene hoznia az Ursula von der Leyen Európai Bizottság elnök és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti sms-eket, miután az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben az Európai Bizottság ellen ítélt. A Bizottság még fellebezhet az ügyben az Európai Bíróságon.

Szerdán reggel hozta nyilvánosságra az ítéletét az Európai Unió Bírósága a Pfizergate-ként elhíresült ügyben, miután a New York Times beperelte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amiért a bizottság elutasította a lap azon kérelmét, hogy hozzák nyilvánosságra von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltásokat, amiket a vakcinabeszerzésről szóló tárgyalások alatti időszakban küldtek egymásnak.

A bíróság végül a New York Timesnak adva igazat érvénytelenítette az Európai Bizottság azon döntését, amiben elutasították a lap kérelmét.

A perköltségek kifizetését is az Európai Bizottság terheli.

A bíróság az ítéletében az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletre hivatkozott, mondván, annak a célja, hogy az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a nyilvánosság hozzáférhessen. Az ítéletet részletező sajtóközleményben úgy fogalmaznak,

Így általános szabályként az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, ha valamely intézmény a hozzáférés iránti kérelemre válaszul azt állítja, hogy a dokumentum nem létezik, az ezen állítás hitelességéhez fűződő vélelemnek megfelelően vélelmezni kell a dokumentum nemlétezését. Ez a vélelem azonban megdönthető a kérelmező által benyújtott releváns és egybehangzó bizonyítékok alapján – olvasható a sajtóközleményben, amelyet az Index idéz.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak ki kell adnia a lapnak a von der Leyen és Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyek a vakcinabeszerzés idején születtek. Valamint ez a döntés szintén precedenst teremthet más hasonló ügyekben.

Az Európai Bizottság a tárgyalás alatt egyáltalán nem kommentálta ügyet. Az ítélet ellen a bizottság még fellebbezhet, hiszen elsőfokon az Európai Törvényszék ítélkezett, így amennyiben él ezzel a lehetőséggel a von der Leyen vezette uniós intézmény, akkor másodfokon az Európai Bíróság fog dönteni az ügyben.

Címlapról ajánljuk

Háború, halál, béke – Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×