Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozója után tartott nemzetközi sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: MTI/Purger Tamás

Elítélte Ursula von der Leyent az Európai Unió Bírósága

Európai Bizottságnak nyilvánosságra kellene hoznia az Ursula von der Leyen Európai Bizottság elnök és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti sms-eket, miután az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben az Európai Bizottság ellen ítélt. A Bizottság még fellebezhet az ügyben az Európai Bíróságon.

Szerdán reggel hozta nyilvánosságra az ítéletét az Európai Unió Bírósága a Pfizergate-ként elhíresült ügyben, miután a New York Times beperelte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amiért a bizottság elutasította a lap azon kérelmét, hogy hozzák nyilvánosságra von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltásokat, amiket a vakcinabeszerzésről szóló tárgyalások alatti időszakban küldtek egymásnak.

A bíróság végül a New York Timesnak adva igazat érvénytelenítette az Európai Bizottság azon döntését, amiben elutasították a lap kérelmét.

A perköltségek kifizetését is az Európai Bizottság terheli.

A bíróság az ítéletében az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletre hivatkozott, mondván, annak a célja, hogy az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a nyilvánosság hozzáférhessen. Az ítéletet részletező sajtóközleményben úgy fogalmaznak,

Így általános szabályként az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, ha valamely intézmény a hozzáférés iránti kérelemre válaszul azt állítja, hogy a dokumentum nem létezik, az ezen állítás hitelességéhez fűződő vélelemnek megfelelően vélelmezni kell a dokumentum nemlétezését. Ez a vélelem azonban megdönthető a kérelmező által benyújtott releváns és egybehangzó bizonyítékok alapján – olvasható a sajtóközleményben, amelyet az Index idéz.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak ki kell adnia a lapnak a von der Leyen és Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyek a vakcinabeszerzés idején születtek. Valamint ez a döntés szintén precedenst teremthet más hasonló ügyekben.

Az Európai Bizottság a tárgyalás alatt egyáltalán nem kommentálta ügyet. Az ítélet ellen a bizottság még fellebbezhet, hiszen elsőfokon az Európai Törvényszék ítélkezett, így amennyiben él ezzel a lehetőséggel a von der Leyen vezette uniós intézmény, akkor másodfokon az Európai Bíróság fog dönteni az ügyben.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×