Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valerij Geraszimov hadseregtábornokkal, az orosz fegyveres erők vezérkari főnökével a moszkvai Kremlben tartott megbeszélésén 2025. április 19-én, az Ukrajna elleni orosz háború alatt.
Nyitókép: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki sajtószolgálat/Vjacseszlav Prokofjev

Vlagyimir Putyin tárgyalási ajánlatott tett az ukránoknak

Szombat késő este Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy május 15-én, Isztambulban kezdene tárgyalásokat Volodimir Zelenszkijjel a háború lezárásáról.

Vlagyimir Putyin orosz elnök szombat késő esti beszédében közölte, hogy Oroszország május 15-én közvetlen tárgyalásokba kezd Ukrajnával a háború lezárásáról. Az orosz államfő szerint Moszkva „komoly tárgyalásokra” törekszik, amelynek célja a „tartós, béke felé való elmozdulás” − írja a BBC alapján az index.hu.

Szombaton a brit, a francia, a német és a lengyel vezetők Kijevbe utaztak, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra, harminc napra szóló tűzszüneti megállapodást akartak elérni.

Vlagyimir Putyin kijelentette, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a tárgyalások eredményeként Oroszország és Ukrajna tűzszünetben állapodjon meg.

A május 15-re tervezett egyeztetéseket Törökországban, Isztambulban tartanák,

és ezt megelőzően vasárnap Recep Tayyip Erdogannal is beszél a részletekről. Kijev ugyanakkor még nem reagált Moszkva tervére.

Szombaton Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Keir Starmert, Emmanuel Macront, Friedrich Merzet és Donald Tuskot látta vendégül, az elkötelezettek koalíciójának tagjait. A találkozót követően közös sajtótájékoztatót is tartottak, ahol közölték, hogy újabb szankciókat vezetnek be az orosz energia- és bankszektorra, ha Vlagyimir Putyin nem fogadja el a feltétel nélküli harminc napos tűzszünetet.

Címlapról ajánljuk

Lengyel különgép érkezik Magyarországa a buszbaleset miatt

Az M3-as autópályán történt buszbaleset miatt a lengyel kormány a varsói külügyminisztérium és az egészségügyi szolgálatok képviselőit szállító különrepülőgépet küld Magyarországra - jelentette be Donald Tusk kormányfő.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
A második Kína-sokk

A második Kína-sokk

Néhány évvel ezelőtt részt vettem Párizsban egy zártkörű eszmecserén, ahol kutatók és az európai autóipar nagyágyúinak képviselői vitatták meg az akkor éppen fellendülő kínai gépjárműexport várható hatásait. Meglepetésemre a megbeszélésen részt vett az Airbus egyik képviselője is, akit a kávészünetben kifaggattam jelenléte okairól. Elmondta, hogy ők ugyan nem autókat gyártanak, de már ekkor aggódtak amiatt, hogy ahogy Kína szorongatni kezdte az európai gépjárműipart, úgy fogja majd nehéz helyzetbe hozni a légijármű-gyártókat is néhány év múlva. Pedig ekkor még nem is volt felkapott téma második Kína-sokk ügye. Ma már egészen más a helyzet, Európának pedig lépéseket kell tennie ipari bázisa megőrzése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×