Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Blood-Stained Flags of Ukraine and Russia
Nyitókép: Manuel Augusto Moreno/ Getty Images

Moszkva nem akarja abbahagyni a háborút

Közös nyilatkozatban szólította fel Moszkvát egy teljes és feltétel nélküli harmincnapos tűzszünetre a francia államfő, a német kancellár, valamint a brit és a lengyel miniszterelnök szombaton Kijevben, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője viszont elutasította ezt.

"Megerősítjük támogatásunkat Donald Trump amerikai elnök felhívása mellett, amely a békemegállapodás megkötésére irányul, és felszólítjuk Oroszországot, hogy hagyjon fel a tartós béke biztosítására irányuló erőfeszítések akadályozásával" - idézett az Ukrajinszka Pravda hírportál a nyilatkozatból, amely Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, valamint Keir Starmer brit és Donald Tusk lengyel miniszterelnök nevével jelent meg.

A négy európai vezető az Egyesült Államokkal együtt arra szólította fel Oroszországot, hogy "egyezzen bele egy teljes és feltétel nélküli, 30 napos tűzszünetbe annak érdekében, hogy teret biztosítsanak az igazságos és tartós békéről szóló tárgyalásoknak". Hangsúlyozták továbbá, hogy készek

"a mielőbbi béketárgyalások támogatására, a tűzszünet technikai részleteinek megvitatására, és a teljes körű békemegállapodás megkötésének előkészítésére".

A nyilatkozatban az is szerepel, hogy a négy ország növeli Ukrajna támogatását. "Amíg Oroszország nem egyezik bele a tartós tűzszünetbe, mi továbbra is növelni fogjuk a nyomást az orosz hadigépezetre" - szögezték le a dokumentumban.

A négy vezető és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök együtt telefonon beszélt az amerikai elnökkel - közölte Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. "Ukrajna és minden szövetségese kész a teljes és feltétel nélküli tűzszünetre a szárazföldön, a levegőben és a tengeren legalább 30 napig, akár már hétfőtől kezdve" - hangsúlyozta a miniszter. Szavai szerint ha Oroszország beleegyezik a fegyvernyugvásba, és biztosított lesz annak hatékony ellenőrzése, akkor a tartós tűzszünet és a bizalom erősítésére tett intézkedések utat nyithatnak a béketárgyalások előtt.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatásáról biztosította a feltétel nélküli, 30 napos ukrajnai tűzszünetre tett kezdeményezést. Az X-en közzétett bejegyzésében kijelentette viszont, hogy az EU további súlyos szankciókat vezetne be Oroszországgal szemben, ha megsértené ezt a reménybeli tűzszünetet. A német kancellár és a francia elnök "komoly következményeket" helyezett kilátásba, ha Moszkva elutasítja a tűzszüneti javaslatot, amelyet Kijev már elfogadott.

Mindazonáltal Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombaton az orosz állami televízióban kijelentette, hogy Moszkvát nem lehet megfélemlíteni, és már hozzászokott a büntetőintézkedésekhez. "Már azon gondolkodunk, mit fogunk tenni ezeknek a szankcióknak a bevezetése után, hogyan minimalizáljuk ezek hatását" - mondta Peszkov, hozzátéve, hogy szerinte hiábavaló próbálkozás szankciókkal megfélemlíteni Oroszországot. Az európai vezetők nyilatkozatának megjelenése előtt az ABC News-nak adott nyilatkozatában Peszkov közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök mindaddig elutasítja a 30 napos tűzszünet lehetőségét, amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×