Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli csúcstalálkozóján tartott sajtótájékoztatón 2024. december 19-én.
Nyitókép: Purger Tamás

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna kész beszüntetni a harcokat

Az ukrán elnök bejelentette, hogy a hazáját támogató négy európai országgal abban állapodtak meg, hogy a teljes és feltétel nélküli tűzszünetnek május 12-én hétfőn életbe kell lépnie, és legalább 30 napig kell tartania.

Volodimir Zelenszkij Kijevben azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyet a francia államfővel, a német kancellárral, valamint a brit és a lengyel miniszterelnökkel közösen tartottak. "Együtt követeljük ezt Oroszországtól, és tudjuk, hogy ebben az Egyesült Államok is támogat minket" - idézte Zelenszkijt beszámolójában a Jevropejszka Pravda hírportál.

Hozzátette: bármiféle előfeltételek támasztása annak jele, hogy Oroszország a háború elnyújtására és a diplomáciai folyamatok szabotálására törekszik. "A tűzszünetnek átfogónak kell lennie, azaz ki kell terjednie a szárazföldre, a légtérre és a tengerre egyaránt. A fegyvernyugvás ellenőrzésének biztosítása teljes mértékben lehetséges az Egyesült Államokkal együttműködve. Ez valóban megvalósítható" - szögezte le. Emmanuel Macron francia elnök pedig azt közölte, hogy

a tűzszünet betartásának figyelését elsősorban az amerikaiak fogják biztosítani, de minden más részt vevő ország is közreműködik majd ebben.

"Több mint 30 ország van, amely követelni fogja, hogy 12-étől lépjen életbe egy feltétel nélküli, 30 napos tűzszünet a szárazföldön, a tengeren és a levegőben, amerikai vezetésű, de mindenki által támogatott megfigyeléssel" - fogalmazott Macron. Kiemelte: egyetértettek abban, hogy a tűzszünet megsértése esetén súlyos szankciók lépnek életbe. "Ezek előkészítése és összehangolása már most elkezdődik az amerikaiak és az európaiak között" - fűzte hozzá Macron.

Zelenszkij kifejtette: jelenleg nem tartja életszerűnek azt az ötletet, hogy a frontvonal mentén, mindkét oldalon kialakítsanak egy 15 kilométer széles demilitarizált övezetet. Megismételte, hogy előbb tűzszünetre van szükség, és "minden más csak azután jöhet".

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×