Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Catalin Predoiu román miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter az ötoldalú belügyminiszteri találkozó utáni sajtótájékoztatón Budapesten, a Belügyminisztériumban 2024. november 22-én.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Megvan Románia ügyvivő miniszterelnöke

Catalin Predoiu belügyminisztert, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ideiglenes elnökét nevezte ki Románia ügyvivő miniszterelnökévé kedden Ilie Bolojan ideiglenes államfő, miután tudomásul vette Marcel Ciolacu miniszterelnök lemondását és kiadta a kormányfői tisztség megüresedéséről szóló elnöki rendeletet.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöki tisztségét is betöltő Ciolacu a kormánykoalíció közös államfőjelöltjének választási kudarca miatt jelentette be lemondását, miután kiderült, hogy Crin Antonescu volt PNL-elnök a megismételt elnökválasztás vasárnapi első fordulójában a harmadik helyen végzett, és így nem került be a május 18-án megrendezendő második fordulóba.

A miniszterelnök lemondásával az egész kormány megbízatása megszűnt, az alkotmány értelmében a kabinet csak korlátozott jogkörökkel látja el feladatát, amíg a parlament bizalmat szavaz egy új kormánynak. Az ügyvivő kormány nem adhat ki - a parlament által utólag megerősítendő - azonnali hatályú sürgősségi rendeleteket, nem terjeszthet a parlament elé törvénytervezeteket.

Az ideiglenes államfő ezzel szemben (csaknem) teljes jogkörrel intézkedhet az új elnök hivatalba lépéséig, de nem oszlathatja fel a parlamentet és nem írhat ki népszavazást.

Az alkotmány szerint három hónapig állhat ideglenes államfő, illetve 45 napig ügyvivő kormány az ország élén.

Marcel Ciolacu lemondása utat nyit a május 18-án megválasztandó új elnök számára, hogy hozzá közel álló politikus számára adjon kormányalakítási megbízást. Az alaptörvény tág mozgásteret biztosít az elnöknek a miniszterelnök kinevezésénél, de nem teszi lehetővé, hogy felmentsen egy olyan tisztségben lévő kormányfőt, aki a parlament bizalmát élvezi.

Május 18-án George Simion, a hagyományos pártok által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, és Nicusor Dan, Bukarest európai uniós elkötelezettségű független főpolgármestere közül választ elnököt Románia 19 millió választópolgára.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×