Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Nyitókép: Vatican News

Rövid vagy hosszú konklávé lesz? – érvek és ellenérvek

Azt egyelőre senki sem tudja, hogy rövid vagy hosszú konklávé lesz a május 7-én kezdődő, de hangsúlyos érvek szólnak amellett, hogy gyorsan megválasztják a 267. katolikus egyházfőt, de ugyanígy amellett is, hogy nem lesznek túl ezen egy-két nap alatt.

Május 7-én délután zárkózik be a Sixtus-kápolnába a – jelenlegi tudás szerint –133 római katolikus bíboros, hogy megválassza Ferenc pápa húsvéthétfői halálát követően a 267. katolikus egyházfőt.

Sokan találgatják ezekben a napokban-hetekben, hogy ki lehet az, akire a kétharmados többség választása esik, de ez teljesen felesleges, az Infostart is inkább azzal foglalkozott korábbi cikkében, hogy kik voltak fontos pozícióban Ferenc pápa regnálása idején, illetve kiket jelölt ki ő maga figyelemre méltó szolgálatokra.

Ahogy azt is sokan találgatják – valamivel relevánsabb érveket felsorakoztatva –, hogy rövid vagy hosszú konklávé lesz.

Rövid konklávé?

Hivatalos tudás mindössze csak a legújabb korból van arról, hogy pontosan milyen sokáig tartottak a konklávék, illetve ezek hány szavazási kört fedtek le.

A biztosan legrövidebb konklávé XIII. Leó pápa megválasztását eredményezte 1878-ban, ő a harmadik választási forduló után, így a második napon már trónra is lépett. Halálát követően hosszabb konklávék következtek, négy-öt naposak, de XII. Piuszt megint csak XIII. Leóéhoz hasonló gyorsasággal választották egyházfővé 1939. március 2-án. (Harmadik fordulót csak saját kérésére rendeztek, a konklávé 26 órán át tartott mindössze.)

A háromnapos konklávék korszaka jött, mígnem érkezett az utolsó kettő négy, illetve öt szavazási körrel, tehát mindkét konklávé a második nap délutánján véget ért.

A történelem leggyorsabb konklávéi között voltak tehát a legutolsók, ami arra mutat, konkrét elképzelésekkel vagy nagy kompromisszumkészséggel érkeztek a bíborosok a pápa római megválasztására.

És noha sok felől érkeznek a szavazók, a modern technikának köszönhetően ma már az ismerkedés gyerekjáték, akár a bíborosok szintjén is; az áramlatokat is az érintettek könnyebben megismerhetik, mint gondolnánk, a konklávéra bevonuló 133 bíboros korántsem vadidegen egymás számára.

Nem eszik olyan forrón a kását?

Vannak azonban érvek amellett, hogy 2025 májusában kissé alaposabban megrágják a döntést a választó bíborosok, hisz

  • sokan vannak (133), minden eddiginél többen
  • több mint 70 országból érkeztek (talán nincs akkora személyes rálátás egymás működésére)
  • vannak, akik személyesen még nem is találkoztak egymással, márpedig egy ilyen nagy horderejű döntésnél ez nem árt
  • a bíborosi kar a frissében kinevezettek miatt rendkívül széttöredezett lehet, nincsenek „frakciók”.

Persze a „szem előtt lévő” bíborosokat mindenki ismerheti, de most nem kisebb kérdésben kell végül magányosan határozniuk, mint hogy ki vezesse a következő időszakban a katolikus világegyházat Ferenc pápa után.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×