Donald Trump szerint az Egyesült Államok akár felhagyhat az ukrajnai háború lezárására irányuló erőfeszítésekkel, ám jelenleg minkét oldal részéről látja a „lelkesedést” a háború lezárására. „Ha bármelyik fél nagyon megnehezíti, akkor annyit fogunk mondani, hogy maguk ostoba, borzasztó emberek, és passzoljuk a lehetőséget, de remélem, hogy nem kell majd ezt tennünk” – fogalmazott az amerikai elnök, míg külügyminisztere, Marco Rubio, aki szintén kilátásba helyezte, hogy az Egyesült Államok felhagyhat az ukrajnai béke elérésére vonatkozó erőfeszítésekkel, ha rövid időn belül nem lát igazi szándékot a megállapodásra a két harcban álló fél részéről.

Csizmazia Gábor szerint noha Donald Trump arról beszélt, hogy bizakodó a háború lezárása ügyében, a színfalak mögött azonban valójában nagyon türelmetlen, mert kifut az időből, és nemcsak hogy 24 órán belül nem tudta megoldani az orosz–ukrán konfliktust, de az elnöksége első száz napjának a végére, április 30-ra sem lesz esély a tűzszünetre. Nagyobb esélye van az amerikai–ukrán gazdasági megállapodás megkötésére, amelynek része az úgynevezett ritkaföldfémalku is. Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerint ezt április 26-án írhatják alá, sőt az Amerika-szakértő úgy tudja, a szándéknyilatkozatot már online alá is írták a felek.

„Valószínűleg a frusztráció annak is köszönhető, hogy az elnök szeretne az első száz napon belül valamiféle eredményt tető alá hozni.

A gazdasági megállapodás aláírása eredmény lesz, de az orosz–ukrán tűzszünet terén biztos, hogy száz napon belül nem fog előrelépést elérni a Trump-elnökség” – értékelt a szakértő.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa az InfoRádióban azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre azt sem tudni, hogy a külügyminiszter fenyegetése elsősorban az oroszoknak vagy az ukránoknak szól-e. „Európai diplomaták szerint az ukránoknak szólt, míg az általános vélekedés az, hogy inkább az oroszoknak, lévén, az ukránok eddig együttműködők voltak az Egyesült Államokkal, míg Oroszországot kevésbé próbálta nyomás alá helyezni a Trump-adminisztráció” – mondta Csizmazia Gábor, és hozzátette, a nagy kérdés az, hogy ha „elsétál” a Trump-kormányzat, az a gyakorlatban mit jelent. Mint fogalmazott, az elnöki keret tervére Donald Trump továbbra is támogathatja Ukrajnát, ebben van mozgástere, de nincs olyan nyilatkozat, amely arra utal, hogy folytatná elődje, Joe Biden módszerét.

Ha pedig még nagyobb támogatást akar adni az Egyesült Államok, ahhoz kongresszusi döntés kell, ha viszont az Ukrajnával kötött gazdasági megállapodást amúgy is ratifikálnia kell a képviselőháznak, akkor az Csizmazia Gábor szerint lendületet adhat a kongresszusban annak, hogy előremutató támogatást adjanak Ukrajnának.

Az Amerika-szakértő úgy látja, egyelőre annak körvonalai sem alakultak ki, hogy milyen területi követelések mentén alakulhatna ki tűzszünet, sajtóértesülések szerint az oroszok azért húzzák az időt, mert úgy érzik, hogy az nekik dolgozik, ezért nem változtattak semmit a követeléseiken. Kiszivárgott hírek szerint a Krím-félsziget annektálását, ha nem is jogilag, de ténylegesen elfogadná a Trump-adminisztráció, de ezen kívül Oroszország még a négy, részben vagy egészében elfoglalt megyét is akarja, és nem tudni, hogy ezeket mind átengedné-e az Egyesült Államok, mert egymásnak ellentmondó nyilatkozatok kerültek napvilágra.

„Ukrajnának persze fontos minden terület, de az amerikaiaknak viszont inkább az, hogy tovább tudjanak lépni az egész konfliktusból. Nagyon nehéz lesz érdemi tűzszüneteket kötni”

– hangsúlyozta Csizmazia Gábor, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az is lényeges kérdés lesz, hogy például a területek átadásáért milyen kompenzációt ígérhet Washington Ukrajnának. A NATO-tagság szerinte továbbra sincs napirenden, de kétoldalú együttműködésben továbbra is támogathatják az amerikaiak fegyverrel Kijevet.