Az eredetileg Dél-Afrikából származó kéknyelv-betegséget egy törpeszúnyogok által terjesztett vírus okozza, amely a kérődző állatokat, a szarvasmarhákat, a juhokat és a kecskéket fertőzi meg. Az emberre nem veszélyes, élelmiszer-biztonsági kockázatot nem jelent. Tavaly Németországban, Belgiumban és Hollandiában bukkant fel, akkor Márton Lázár, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal állategészségügyi és állatvédelmi igazgatója beszélt róla az InfoRádióban.

„A betegség az elnevezését onnan kapta, hogy a vírus által okozott vérérfal károsító hatás miatt vérkeringési zavarok alakulnak ki a szervezetben, és így a nyelv is beduzzad, kékké színeződik, melyet az állatok gyakrabban kiöltenek. Lehetnek súlyosak a tünetei, de nem feltétlenül okozza az állatok elhullását. Juhoknál általában súlyosabbak a tünetek, mint szarvasmarháknál, és az is előfordulhat, hogy az állatok tünetmentesen vészelik át a betegséget. A legtöbb állat a betegséget átvészeli és pozitívvá, védetté válik” – fogalmazott a szakértő.

Ausztriában most ismét megjelent a kéknyelv-betegség, amelynek vírusát már több mint 240 osztrák gazdaságban azonosították. Magyarországon utoljára 2015-ben bukkant fel. Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) által előírt feltételeket hazánknak már 2017-ben sikerült teljesítenie, de az Európai Unió további szigorú vizsgálatok elvégzését követelte meg, ezért a mentességi státuszt csak 2021 februárjában kaptuk meg.

Ez került veszélybe most a betegség ausztriai megjelenése miatt. Erre reagált Nagy István agrárminiszter, akinek megjelent egy rendelettervezete a kormány hivatalos honlapján. Ennek értelmében a ragadós száj- és körömfájással ellentétben a kéknyelv-betegségben szenvedő állatokat nem kell majd leölni, védő- és megfigyelési körzetet nem lesz szükséges elrendelni, a megfigyelési idő viszont 30 napról 60 napra módosul és lehetővé válik a betegség elleni vakcinázás.